Wikiszótár

irbezartán

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈirbɛzɒrtaːn]

Főnév

irbezartán

  1. (gyógyszertan) Az irbezartán egy angiotenzin II receptor blokkoló (ARB), amelyet magas vérnyomás (hipertónia) kezelésére, valamint a vesebetegségek lassítására alkalmaznak cukorbetegek esetében. Az irbezartán hasonlóan működik, mint a többi ARB: blokkolja az angiotenzin II nevű hormon receptorait, ami értágítást okoz és csökkenti a vérnyomást.

Az irbezartán hatásmechanizmusa

Az irbezartán blokkolja az angiotenzin II receptorokat, különösen az AT1 receptorokat, amelyek az érfalak összehúzódását okozzák, ezáltal növelve a vérnyomást. Az angiotenzin II receptorok gátlása értágulást eredményez, csökkenti a perifériás ellenállást, a vérnyomást és a szív terhelését. Az irbezartán alkalmazása különösen előnyös cukorbetegek esetén, mivel lassítja a vesekárosodás előrehaladását.

Alkalmazási területek

  1. Magas vérnyomás (hipertónia): Az irbezartán csökkenti a vérnyomást, ami hozzájárul a szív- és érrendszeri szövődmények megelőzéséhez.
  2. Diabéteszes nefropátia (vesekárosodás): Cukorbetegségben szenvedőknél az irbezartán segít lassítani a vesekárosodás előrehaladását, mivel csökkenti a vérnyomást és a vesefunkcióra nehezedő terhelést.

Adagolás és alkalmazás

Az irbezartánt tabletta formájában írják fel, és a napi dózis az orvos által meghatározott, általában egyszeri adagban alkalmazzák. A gyógyszert étkezéstől függetlenül lehet bevenni, de fontos, hogy a beteg rendszeresen és az előírt adagban szedje. Az adagolás és a kezelés időtartamának beállítása az orvos döntése alapján történik, különösen cukorbetegek esetén, ahol a vesefunkció rendszeres ellenőrzése szükséges.

Mellékhatások és kockázatok

Az irbezartán általában jól tolerálható, de előfordulhatnak bizonyos mellékhatások:

  1. Szédülés és fejfájás: A vérnyomás csökkentése miatt szédülés és fejfájás léphet fel, különösen a kezelés kezdetén.
  2. Magas káliumszint (hiperkalémia): Az irbezartán növelheti a káliumszintet, különösen, ha a beteg vesebetegségben szenved.
  3. Veseproblémák: Ritkán a vesefunkció romolhat, különösen vesebetegek esetén, ezért a vesefunkciót rendszeresen ellenőrizni kell.
  4. Fáradtság: Néhány beteg fáradtságot vagy gyengeséget érezhet.
  5. Emésztési zavarok: Ritkán hasmenés, hányinger vagy hasi fájdalom is előfordulhat.

Figyelmeztetések és óvintézkedések

  • Terhesség: Az irbezartán alkalmazása nem javasolt terhesség alatt, mivel káros hatással lehet a magzatra.
  • Vesebetegség: Az irbezartánt óvatosan kell alkalmazni vesebetegeknél, és rendszeres vesefunkciós ellenőrzés szükséges.
  • Magas káliumszint: A káliumpótlók vagy káliumtartalmú étrend-kiegészítők használatát kerülni kell, kivéve, ha orvos másként javasolja.
  • Gyógyszer hirtelen abbahagyása: A kezelést nem szabad hirtelen megszakítani, mivel ez a vérnyomás gyors emelkedéséhez vezethet.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

Az irbezartán kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, amelyek növelhetik a mellékhatások kockázatát vagy csökkenthetik a gyógyszer hatékonyságát:

  • NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők): Ezek a gyógyszerek csökkenthetik az irbezartán hatékonyságát és növelhetik a vesekárosodás kockázatát.
  • Diuretikumok (vízhajtók): Az irbezartán és a diuretikumok kombinálása túlzott vérnyomáscsökkenést és magas káliumszintet okozhat.
  • ACE-gátlók: Az irbezartán és ACE-gátlók együttes alkalmazása növeli a hiperkalémia és vesekárosodás kockázatát, ezért kombinációjuk csak orvosi felügyelet mellett javasolt.

Összegzés

Az irbezartán egy angiotenzin II receptor blokkoló, amelyet magas vérnyomás és diabéteszes vesekárosodás kezelésére alkalmaznak. Hatékonyan csökkenti a vérnyomást és lassítja a vesekárosodás előrehaladását cukorbetegek esetén. Általában jól tolerálható, de rendszeres orvosi felügyelet mellett alkalmazandó, különösen vesebetegségben szenvedő betegek esetén, a káliumszint és a vesefunkció rendszeres ellenőrzése miatt.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=irbezartán&oldid=3461005”