Kiejtés

  • IPA: [ ˈizomrɛlɒksaːnʃ]

Főnév

izomrelaxáns

  1. (gyógyszertan) Az izomrelaxánsok (izomlazítók) olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik az izomfeszültséget és ellazítják a harántcsíkolt izmokat. Két fő kategóriába sorolhatók: perifériás és központi hatású izomrelaxánsok.

1. Perifériás Izomrelaxánsok

Ezek a szerek közvetlenül a neuromuszkuláris junctión hatnak, gátolják az acetilkolin hatását a neuromuszkuláris receptorokon, ami csökkenti az izomkontrakciót.

Példák:

  • Növekvő izomrelaxánsok (depolarizáló)
    • Sukcinilkolin: Gyorsan ható, rövid hatású izomrelaxáns, amelyet általában intubálás előtt használnak.
  • Nem depolarizáló izomrelaxánsok
    • Pancuronium: Hosszabb hatású, amelyet hosszabb műtétek során alkalmaznak.
    • Rocuronium: Közepes hatású, gyorsan ható izomrelaxáns.

2. Központi Hatású Izomrelaxánsok

Ezek a szerek az agyban vagy a gerincvelőben hatnak, és általában az izomgörcsök csökkentésére használják.

Példák:

  • baclofen: GABA-B receptor agonista, amely csökkenti az izomgörcsöket és a spaszticitást.
  • tizanidin: A központi α2-adrenoceptor agonista, amely izomrelaxáló hatással bír.
  • diazepam: Benzodiazepin, amely szorongásoldó és izomrelaxáló hatással is rendelkezik.

Hatásmechanizmus

  • Perifériás izomrelaxánsok: Gátolják az acetilkolin felszabadulását vagy annak hatását a neuromuszkuláris receptorokon.
  • Központi izomrelaxánsok: GABAergikus vagy adrenerg mechanizmusok révén csökkentik a motoros neuronok aktivitását.

Alkalmazási Területek

  • Műtéti eljárások során izomrelaxáció biztosítása.
  • Izomgörcsök kezelése, például gerincvelő sérülések vagy neuromuszkuláris betegségek esetén.
  • Fizikai rehabilitációs programok során a fájdalomcsillapítás érdekében.

Az izomrelaxánsok alkalmazása során figyelembe kell venni a lehetséges mellékhatásokat, mint például a légzésdepresszió, szívritmuszavarok, valamint az allergiás reakciók. Ha szeretnél többet tudni egy adott izomrelaxánsról, vagy a használatáról, jelezd nyugodtan!

Fordítások