Kiejtés

  • IPA: /xuˈɾaɾ/, [xuˈɾaɾ]

Ige

jurar (E/1. jelen idő juro, E/1. múlt idő juré, múlt idejű melléknévi igenév jurado)

  1. esküszik, fogadalmat tesz

Etimológia

A latin iuro igéből.

Igeragozás

Lásd még