kés
Kiejtés
- IPA: [ ˈkeːʃ]
Főnév
kés
Etimológia
Ősi örökség a finnugor korból.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | kés | kések |
tárgyeset | kést | késeket |
részes eset | késnek | késeknek |
-val/-vel | késsel | késekkel |
-ért | késért | késekért |
-vá/-vé | késsé | késekké |
-ig | késig | késekig |
-ként | késként | késekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | késben | késekben |
-on/-en/-ön | késen | késeken |
-nál/-nél | késnél | késeknél |
-ba/-be | késbe | késekbe |
-ra/-re | késre | késekre |
-hoz/-hez/-höz | késhez | késekhez |
-ból/-ből | késből | késekből |
-ról/-ről | késről | késekről |
-tól/-től | késtől | késektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | késem | késeim |
a te | késed | késeid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
kése | kései |
a mi | késünk | késeink |
a ti | késetek | késeitek |
az ő | késük | késeik |
Származékok
- késel
- (összetételek): bonckés, boncolókés, késszúrás