Főnév

سِكِّين (sikkīnhn or nn (többesszám سَكَاكِين(sakākīn))

  1. kés
    حَذَّرَ الطَّبَّاخُ الطَّفْلَ مِنْ لَمْسِ السِّكِّينِ الحَادَّةِ.
    ḥaḏḏara ṭ-ṭabbāḵu ṭ-ṭafla min lamsi s-sikkīni l-ḥāddati.
    A szakács figyelmeztette a gyereket, hogy ne érjen a hegyes késhoz.
    وَجَدْتُ سِكِّينَ الطَّهِي فِي الدُّرْجِ.
    wajadtu sikkīna ṭ-ṭahī fī d-durji.
    Megtaláltam a főzőkést a fiókban.
    اِسْتَخْدَمَتْ سِكِّينًا لِقَطْعِ الخُبْزِ.
    istaḵdamat sikkīnan liqaṭʕi l-ḵubzi.
    Kést használt a kenyér vágásához.