kőlap

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkøːlɒp]

Főnév

kőlap

1. Burkolásra használt, sima felületű széles, lapos (mű)kő.

Etimológia

kő +‎ lap

Ragozás

kőlap ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	kőlap	kőlapok
tárgyeset	kőlapot	kőlapokat
részes eset	kőlapnak	kőlapoknak
-val/-vel	kőlappal	kőlapokkal
-ért	kőlapért	kőlapokért
-vá/-vé	kőlappá	kőlapokká
-ig	kőlapig	kőlapokig
-ként	kőlapként	kőlapokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	kőlapban	kőlapokban
-on/-en/-ön	kőlapon	kőlapokon
-nál/-nél	kőlapnál	kőlapoknál
-ba/-be	kőlapba	kőlapokba
-ra/-re	kőlapra	kőlapokra
-hoz/-hez/-höz	kőlaphoz	kőlapokhoz
-ból/-ből	kőlapból	kőlapokból
-ról/-ről	kőlapról	kőlapokról
-tól/-től	kőlaptól	kőlapoktól

kőlap birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	kőlapom	kőlapjaim
a te	kőlapod	kőlapjaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	kőlapja	kőlapjai
a mi	kőlapunk	kőlapjaink
a ti	kőlapotok	kőlapjaitok
az ő	kőlapjuk	kőlapjaik