Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɒpɛt͡sitɒbin]

Főnév

kapecitabin

  1. (gyógyszertan) A kapecitabin egy orálisan alkalmazható kemoterápiás gyógyszer, amelyet többféle rákos megbetegedés kezelésére használnak, elsősorban a vastagbélrák, a mellrák, és bizonyos gyomorrák típusok kezelésében. A kapecitabin egy prodrug, amely a szervezetben aktív formájává alakul, és célzottan hat a rákos sejtekre. A gyógyszer a fluoropirimidinek csoportjába tartozik, és hasonlóan hat, mint a 5-fluorouracil (5-FU), amelyet hagyományosan intravénásan alkalmaznak.

Hatásmechanizmus

A kapecitabin a szervezetben prodrugként működik, ami azt jelenti, hogy nem aktív formában kerül a szervezetbe, hanem előanyaggá kell alakulnia, hogy kifejtse hatását. A kapecitabin a liverben és más szövetekben, különösen a rákos sejtekben alakul aktív formájává, a 5-fluorouracil (5-FU) nevű hatóanyaggá, amely a dihidrofolát-reduktáz enzim révén gátolja a DNS szintézist.

A 5-FU integrálódik a rákos sejtek DNS-ébe, megakadályozva a sejt osztódását és szaporodását, végül a sejt elpusztul. A gyógyszer így célzottan hat a gyorsan osztódó rákos sejtekre, miközben a normál sejtek viszonylag kisebb mértékben érintettek, mivel a kapecitabin és annak aktív metabolitjai elsősorban a daganatsejtekben aktiválódnak.

Alkalmazás

A kapecitabin alkalmazása különböző típusú rákos megbetegedések kezelésére történhet:

  1. Vastagbélrák: A kapecitabin gyakran alkalmazzák adjuváns terápiában, azaz olyan kezelésként, amelyet műtét után alkalmaznak a daganat kiújulásának megelőzésére, illetve előrehaladott vastagbélrák esetén is használható.
  2. Mellrák: Különösen a hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív mellrák kezelésében használják. A kapecitabin alkalmazható kemoterápiás kezelésként, akár monoterápiaként, akár más gyógyszerekkel kombinálva.
  3. Gyomorrák: A kapecitabin alkalmazható gyomorrák esetén is, különösen előrehaladott vagy metasztatikus stádiumban, ahol a daganat már más szervekre is átterjedt.
  4. Egyéb daganatok: A kapecitabin más típusú rákos megbetegedések kezelésére is alkalmazható, mint például az emlőrák, a hasnyálmirigyrák vagy az áttétes gyomorrák.

Adagolás

A kapecitabin adagolása általában a beteg súlyától és a kezelendő daganat típusától függ. Az orvosok javaslata alapján az adag napi kétszeri szedésre kerül, rendszerint 2-3 héten keresztül, majd egy hét szünetet követően ismételhető.

A kezelés kezdő adagja általában 1250 mg/m², amit a beteg állapota alapján állítanak be. Az adagokat egyéni igényeknek megfelelően módosíthatják, ha mellékhatások jelentkeznek, vagy a beteg jól tolerálja a gyógyszert.

A kapecitabint étkezés után kell bevenni, hogy minimalizálják az emésztőrendszeri mellékhatásokat, mint a hányinger vagy hányás.

Mellékhatások

A kapecitabin, mint minden kemoterápiás gyógyszer, mellékhatásokat okozhat. A leggyakoribb mellékhatások a következők:

  1. Bélrendszeri problémák: A kapecitabin gyakori mellékhatása a hányinger, hányás, hasmenés, és a székrekedés. Emellett előfordulhat étvágytalanság is.
  2. Bőr- és körömelváltozások: A kapecitabin szedése során előfordulhat bőrpír, száraz bőr, vagy akár a kezek és lábak bőrén fellépő irritáció (hand-foot syndrome), amely fájdalmas vörösödést és duzzanatot jelenthet.
  3. Fáradtság: A betegek fáradtságot és gyengeséget tapasztalhatnak a kezelés alatt.
  4. Vérképzés zavarai: A kapecitabin hatással lehet a csontvelő működésére, ami csökkentheti a vérsejtek számát, így anémia, leukopénia és thrombocytopenia alakulhat ki.
  5. Májproblémák: A gyógyszer használata mellett időnként emelkedhet a májenzimek szintje, ami májfunkciós zavarokra utalhat.
  6. Szájüregi problémák: A kapecitabin alkalmazása során előfordulhat szájnyálkahártya-irritáció, fájdalmas fekélyek a szájban.
  7. Hányinger és hányás: Bár a hányás nem minden beteg esetén fordul elő, a gyógyszer hányingert és hányást is okozhat, különösen a kezelés első néhány hetében.

Ellenjavallatok

A kapecitabin alkalmazása nem ajánlott vagy ellenjavallt bizonyos betegeknél:

  • Májbetegségek: A kapecitabin nem alkalmazható olyan betegeknél, akiknél súlyos májkárosodás áll fenn.
  • Terhesség és szoptatás: A kapecitabin nem ajánlott terhes nők számára, mivel magzati károsodást okozhat. Szoptatás alatt sem alkalmazható, mivel a gyógyszer átjuthat az anyatejbe.
  • Allergia a kapecitabinra vagy annak komponenseire: Ha a beteg allergiás a kapecitabinra, nem alkalmazható a gyógyszer.

Kölcsönhatások

A kapecitabin kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, így a kezelőorvosnak minden egyéb szedett gyógyszerről tájékoztatni kell a beteget:

  1. Warfarin: A kapecitabin fokozhatja a véralvadásgátló gyógyszerek, mint a warfarin hatását, így vérzés kockázata növekedhet.
  2. Tegafur: Mivel a kapecitabin a 5-fluorouracil aktív formáját alakítja ki a szervezetben, más fluoropirimidinek, például a tegafur kölcsönhatásba léphet a gyógyszerrel.
  3. Rifampicin és egyéb enziminduktorok: A rifampicin és más gyógyszerek, amelyek fokozzák a májenzimek aktivitását, csökkenthetik a kapecitabin hatékonyságát.

Prognózis

A kapecitabin hatékony kemoterápiás gyógyszer, amely hozzájárul a különböző típusú rákos megbetegedések kezeléséhez. A gyógyszer számos előnnyel jár, mivel orálisan alkalmazható, és a rákos sejtek célzott kezelésére van hatással. Ugyanakkor a kapecitabin mellékhatásai jelentősek lehetnek, és szoros orvosi felügyeletet igényelnek. Az orvosok az adagokat és a kezelést a beteg állapotának megfelelően módosítják, hogy minimalizálják a mellékhatásokat és maximalizálják a gyógyszer hatékonyságát.

Összegzés

A kapecitabin egy orálisan alkalmazható kemoterápiás gyógyszer, amely a 5-fluorouracil aktív formájává alakulva gátolja a rákos sejtek osztódását. A gyógyszer a vastagbélrák, mellrák és gyomorrák kezelésében alkalmazható, és különböző mellékhatásokkal, mint a bélrendszeri problémák, fáradtság, és bőrelváltozások járhat.

Fordítások