Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɒrbɛtot͡sin]

Főnév

karbetocin

  1. (gyógyszertan) A karbetocin egy szintetikus, oxitocin analóg gyógyszer, amelyet elsősorban a szülészetben használnak. Az oxitocin természetes formában is jelen van a szervezetben, és szerepet játszik a szülés során a méh összehúzódásának serkentésében, valamint a tej leadásában. A karbetocin az oxitocin mesterségesen előállított változata, amely a szülés utáni méhkontrakciók serkentésére alkalmazható, különösen a posztpartum vérzés megelőzésére.

Hatásmechanizmus

A karbetocin hatása az oxitocinéhoz hasonló, mivel mindkét anyag az oxitocin receptorok kötőhelyeire hat, amelyek főként a méh simaizomsejtjein találhatóak. Az oxitocin és annak analógjai, így a karbetocin, a gátlásos hatások mellett serkentik a méh izomzatát, segítve ezzel a szülés utáni méh összehúzódásokat. A méh összehúzódása segít a méh méretének visszaállításában a szülés utáni állapothoz, és megelőzi a túlzott vérveszteséget.

A karbetocin hatékonyabban és hosszabb ideig hat, mint az oxitocin, mivel a gyógyszer hosszabb felezési idővel rendelkezik, és nem igényel gyakori ismételt adagolást.

Alkalmazás

A karbetocin alkalmazásának legfontosabb területei:

  1. Postpartum vérzés megelőzése: A karbetocint szülés után alkalmazzák a méh összehúzódásának elősegítésére, hogy csökkentse a posztpartum vérzés kockázatát. Ez különösen fontos a szülés utáni vérzés megelőzésére, amely a világon vezető halálozási ok a szülés során.
  2. Császármetszés utáni alkalmazás: Császármetszés után is alkalmazzák a karbetocint, hogy támogassa a méh megfelelő összehúzódását, mivel a császármetszés során gyakrabban fordulhat elő vérzés.
  3. Szülés serkentése: Bár kevésbé gyakori alkalmazás, a karbetocint alkalmazhatják olyan helyzetekben is, amikor a szülés során szükséges a méh összehúzódásának erősítése.

Adagolás

A karbetocin adagolása általában intravénásán vagy intramuszkulárisan történik, és a gyógyszer alkalmazása szoros orvosi felügyeletet igényel. A szülés utáni alkalmazás során általában egyszeri 100 mikrogrammos adag javasolt, amit közvetlenül a szülés után adnak be.

A gyógyszer hatékonyságát a szülés típusától és az egyéni reakcióktól függően lehet módosítani. Az adagolás szoros figyelemmel történik, mivel a túlzottan erős méh összehúzódások komplikációkat okozhatnak.

Mellékhatások

A karbetocin használata mellett is előfordulhatnak mellékhatások, bár az általánosan jól tolerált gyógyszerről van szó. A leggyakoribb mellékhatások a következőek:

  1. Hányinger és hányás: A karbetocin előidézhet hányingert, különösen akkor, ha túl gyorsan adagolják.
  2. Bélrendszeri panaszok: Néhány beteg hasmenést vagy egyéb emésztési zavarokat tapasztalhat a gyógyszer alkalmazása során.
  3. Méh túlságos összehúzódása (hiperaktivitás): A karbetocin túlzott méhösszehúzódásokat válthat ki, amelyek fájdalmasak lehetnek, és akár méhrepedéshez is vezethetnek. Ezért fontos az adagolás szoros követése.
  4. Alacsony vérnyomás: A karbetocin alkalmazása során ritkán, de előfordulhat alacsony vérnyomás, amit orvosi felügyelet alatt kell kezelni.
  5. Szívritmuszavarok: Bár ritka, a karbetocin befolyásolhatja a szívritmust is, különösen ha más gyógyszerekkel kombinálják.
  6. Fokozott vízvisszatartás: A karbetocin vízvisszatartást is okozhat, mivel fokozza a vesén keresztül történő víz kiválasztást.

Ellenjavallatok

A karbetocin alkalmazása nem ajánlott, ha a betegnek bizonyos állapotai vannak:

  1. Hipertónia (magas vérnyomás): Mivel a karbetocin befolyásolhatja a szív és a keringési rendszert, magas vérnyomású betegek esetén nem ajánlott a használata.
  2. Súlyos szívbetegségek: Szívritmuszavarokkal vagy szívelégtelenséggel küzdő betegek számára a karbetocin alkalmazása nem javasolt, mivel a gyógyszer hatása befolyásolhatja a szív működését.
  3. Aktív máj- vagy vesebetegségek: A karbetocin alkalmazása nem ajánlott olyan betegek számára, akik máj- vagy vesebetegségben szenvednek, mivel a gyógyszer metabolizmusa és kiválasztása a májon és vesén keresztül történik.
  4. Súlyos vérzési zavarok: A karbetocin alkalmazása nem javasolt azoknak a betegeknek, akik vérzési zavarokkal küzdenek, mivel a gyógyszer növelheti a vérzés kockázatát.

Kölcsönhatások

A karbetocin kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, különösen a következőkkel:

  • Oxidáló szerek: A karbetocin és az oxidáló szerek, mint például bizonyos helyi érzéstelenítők, fokozhatják egymás hatását, így fokozottan figyelni kell a dózisokra.
  • Vérnyomáscsökkentők: A karbetocin hatására jelentkező vérnyomáscsökkenés kölcsönhatásba léphet a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel, ezért a kombinált alkalmazás során óvatosan kell eljárni.

Prognózis

A karbetocin hatékony gyógyszer a szülés utáni vérzés megelőzésére, különösen a császármetszéssel történő szülés után, mivel gyorsabban és tartósabban biztosítja a kívánt méhösszehúzódást, mint az oxitocin. A gyógyszer jól tolerálható, és a megfelelő alkalmazás mellett komoly mellékhatások nélküli sikeres kezeléseket eredményezhet.

Összegzés

A karbetocin egy szintetikus oxitocin analóg, amelyet elsősorban szülészeti alkalmazásokban, mint a postpartum vérzés megelőzése és a méh összehúzódásának serkentése céljából használnak. A karbetocin hosszabb hatástartamú és kevesebb ismételt adagolást igényel, mint az oxitocin, és számos szülészeti helyzetben alkalmazható, mint például császármetszés után. Azonban, mint minden gyógyszer, a karbetocin is mellékhatásokkal járhat, és szoros orvosi felügyeletet igényel.

Fordítások