kegy
(kegyek szócikkből átirányítva)
Kiejtés
- IPA: [ ˈkɛɟ]
Főnév
kegy
- Jóindulatból adott juttatás.
Etimológia
Elvonással keletkezett a(z) kegyelem szóból. [1]
Származékok
- kegyenc
- (összetételek): kegyajándék, kegydíj, kegydíjas, kegyhajhász, kegyhely, kegyszer, kegytárgy, kegyúr, kegyuraság, kegyvesztett, kegyvesztettség
Fordítások
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | kegy | kegyek |
tárgyeset | kegyet | kegyeket |
részes eset | kegynek | kegyeknek |
-val/-vel | keggyel | kegyekkel |
-ért | kegyért | kegyekért |
-vá/-vé | keggyé | kegyekké |
-ig | kegyig | kegyekig |
-ként | kegyként | kegyekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | kegyben | kegyekben |
-on/-en/-ön | kegyen | kegyeken |
-nál/-nél | kegynél | kegyeknél |
-ba/-be | kegybe | kegyekbe |
-ra/-re | kegyre | kegyekre |
-hoz/-hez/-höz | kegyhez | kegyekhez |
-ból/-ből | kegyből | kegyekből |
-ról/-ről | kegyről | kegyekről |
-tól/-től | kegytől | kegyektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | kegyem | kegyeim |
a te | kegyed | kegyeid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
kegye | kegyei |
a mi | kegyünk | kegyeink |
a ti | kegyetek | kegyeitek |
az ő | kegyük | kegyeik |
Jegyzetek
- ↑ Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. ISBN 963-7094-01-6