kel

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkɛl]

Ige

kel

1. alvása után fekvőhelyét elhagyja; felkel
2. égitest a látóhatár fölött az égre emelkedni látszik (Kel a nap, a hold.)
3. növény növekedésnek indulva a földből fokozatosan kibújik; sarjad
4. madár, rovar a tojásból, illetve a petéből kezd kibújni
5. tészta az élesztő hatására egyre jobban dagad, majd szétterül
6. keletkezik, kezdődik, támad
7. áru a forgalomban, a piacon fogy, mert keresik és megveszik; kereslete van, el lehet adni

Etimológia

• Átkel jelentéssel ősi örökség a finnugor korból, vö. erza келемс.
• Más jelentéssel is vannak hasonló finnugor igék, vö. finn kahlata, komi кевны, udmurt колыны.

Fordítások

felkel valaki

angol: get (en) up német: aufstehen (de)

felkel a nap

angol: rise (en), go (en) up német: aufgehen (de)

Származékok

• kelt

• (igekötős alakok): | átkel | felkel | kikel | megkel | 

Szókapcsolatok

• ki korán kel, aranyat lel
• birokra kel, fegyverre kel, hadra kel, harcra kel, életre kel, lábra kel, szárnyra kel, tengerre kel, útra kel, versenyre kel

Főnév

kel

1. (növénytan, konyha)

Szókapcsolatok

• bimbós kel

Fordítások

• német: Kohl (de) hn

További információk

• kel - Értelmező szótár (MEK)
• kel - Etimológiai szótár (UMIL)
• kel - Szótár.net (hu-hu)
• kel - DeepL (hu-de)
• kel - Яндекс (hu-ru)
• kel - Google (hu-en)
• kel - Helyesírási szótár (MTA)
• kel - Wikidata
• kel - Wikipédia (magyar)

---

Kurd

Főnév

kel

1. hő

Török

Melléknév

kel

1. kopasz