Wikiszótár

kemoterápia

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɛmotɛraːpijɒ]

Főnév

kemoterápia

  1. (gyógyszertan) A kemoterápia a daganatos betegségek kezelésére használt gyógyszeres terápia, amely a rákos sejtek pusztítására vagy szaporodásuk lassítására irányul. A kemoterápia célja, hogy elpusztítsa a gyorsan osztódó rákos sejteket anélkül, hogy visszafordíthatatlan károsodást okozna az egészséges szövetekben. Mivel a rákos sejtek kontrollálatlanul osztódnak, a kemoterápiás szerek ezt a folyamatot igyekeznek gátolni.

A kemoterápia típusai

  1. Neoadjuváns kemoterápia:
    • Ez a kezelés a daganat műtéti eltávolítása előtt történik, célja a daganat méretének csökkentése. Így a műtét könnyebben elvégezhető, és lehetőség nyílik a daganat hatékonyabb eltávolítására.
  2. Adjuváns kemoterápia:
    • A műtét után alkalmazzák a rák kiújulásának megelőzése érdekében. Az adjuváns kemoterápia célja, hogy elpusztítsa az esetlegesen megmaradt rákos sejteket, amelyek nem kerültek eltávolításra.
  3. Metasztatikus kemoterápia:
    • Ezt a kezelést előrehaladott vagy áttétes rák esetén alkalmazzák, amikor a ráksejtek már átterjedtek a test más részeire. A cél ilyenkor a rák terjedésének lassítása, a tünetek enyhítése és a beteg életminőségének javítása.
  4. Kombinált kemoterápia:
    • Gyakran alkalmaznak több kemoterápiás szert kombinálva, hogy növeljék a kezelés hatékonyságát és csökkentsék a ráksejtek rezisztenciáját. A kombinált terápia több támadási pontot használ a rákos sejtek elpusztítására.

A kemoterápia hatásmechanizmusa

A kemoterápiás gyógyszerek különböző módon hatnak a rákos sejtekre:

  1. DNS-károsítás:
    • Egyes kemoterápiás szerek, például az alkilező szerek és a platinaalapú gyógyszerek (például ciszplatin), közvetlenül károsítják a DNS-t, megakadályozva ezzel a sejtek osztódását és növekedését. A károsított DNS lehetetlenné teszi a sejtek számára, hogy tovább szaporodjanak, és végül sejthalálhoz vezet.
  2. Mitózis gátlása:
    • A mitózist (a sejtosztódás folyamatát) gátló gyógyszerek, például a vinca alkaloidok és a taxánok, a sejtosztódás során hatnak, megakadályozva a sejtek kettéválását. Ezek a gyógyszerek a sejtek szerkezetét befolyásolva lassítják vagy teljesen blokkolják az osztódást.
  3. Topomerázgátlók:
    • A topomerázgátló szerek (pl. etopozid, irinotekán) olyan enzimeket blokkolnak, amelyek a DNS láncának feloldásában és újrakapcsolásában vesznek részt, ami létfontosságú a DNS szintéziséhez és a sejtosztódáshoz. Ezek gátlása akadályozza a sejt szaporodását.
  4. Antimetabolitok:
    • Az antimetabolitok, például a metotrexát és a fluorouracil, a DNS-építőköveit utánozzák, és beépülnek a DNS-be, de hibás másolatokat eredményeznek. Ezzel megakadályozzák a sejteket abban, hogy hatékonyan osztódjanak.

A kemoterápia alkalmazási területei

A kemoterápiát különböző típusú rákos megbetegedések esetén alkalmazzák, beleértve a tüdőrákot, emlőrákot, vastagbélrákot, leukémiát és limfómát. Az alkalmazott gyógyszerek típusa és kombinációja függ a rák típusától, stádiumától, valamint a beteg általános egészségi állapotától és toleranciájától.

Kemoterápia mellékhatásai

A kemoterápia nemcsak a rákos, hanem a gyorsan osztódó egészséges sejteket is károsíthatja, például a csontvelő, a hajhagymák, a bélfal és a nyálkahártyák sejtjeit. Ennek következtében számos mellékhatás fordulhat elő:

  1. Hajhullás:
    • A hajhagymák károsodása miatt átmeneti hajhullás léphet fel, amely általában a kezelés befejeztével visszafordítható.
  2. Csontvelő-károsodás:
    • A csontvelő károsodása miatt vérszegénység, fehérvérsejt- és vérlemezkeszám-csökkenés jelentkezhet, ami gyengíti az immunrendszert és növeli a fertőzések kockázatát.
  3. Emésztőrendszeri tünetek:
    • A kemoterápia hányingert, hányást, hasmenést és étvágycsökkenést okozhat, ami táplálkozási hiányosságokhoz és fogyáshoz vezethet.
  4. Szájnyálkahártya-irritáció és fekélyek:
    • A nyálkahártyák károsodása miatt szájfekélyek, fájdalmas sebek és gyulladások alakulhatnak ki a szájban és a torokban.
  5. Fáradtság és gyengeség:
    • A kezelés következtében jelentős fáradtság és kimerültség léphet fel, ami hosszabb ideig fennállhat a kezelések között.
  6. Neuropátia:
    • Bizonyos kemoterápiás szerek idegrendszeri károsodást, úgynevezett neuropátiát okozhatnak, amely zsibbadást, bizsergést és fájdalmat eredményezhet, különösen a végtagokban.
  7. Másodlagos daganatok kockázata:
    • A kemoterápia következtében ritka esetekben másodlagos daganatok alakulhatnak ki, mivel a sejtkárosodás mutációkat okozhat, amelyek később újabb rákos megbetegedésekhez vezethetnek.

Kemoterápia utáni regeneráció és támogató kezelések

A kemoterápiás kezelések alatt és után fontosak a támogató terápiák, amelyek segítenek minimalizálni a mellékhatásokat és fenntartani a beteg életminőségét:

  1. Tápanyag- és folyadékpótlás:
    • A megfelelő tápanyagbevitel, vitaminok és folyadékpótlás segít az emésztőrendszeri mellékhatások enyhítésében és a test regenerációjában.
  2. Gyógyszeres támogatás:
    • Hányingercsillapító, fájdalomcsillapító és fertőzések elleni gyógyszerek alkalmazása segíthet a kellemetlen mellékhatások kezelésében.
  3. Immunrendszer támogatása:
    • Immunerősítő terápiák, például növekedési faktorok alkalmazása segíthet a fehérvérsejtszám növelésében és a fertőzések elleni védekezésben.
  4. Pszichológiai támogatás:
    • A kemoterápia és a rák diagnózisa pszichés terhet jelent a betegek számára, ezért pszichológiai tanácsadás vagy csoportterápia segíthet a lelki feldolgozásban és a kezeléshez való alkalmazkodásban.

Összegzés

A kemoterápia hatékony eszköz a daganatos betegségek kezelésében, és gyakran alkalmazzák más kezelési módokkal, például sugárterápiával vagy műtéttel kombinálva.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=kemoterápia&oldid=3461530”