klozapin
Kiejtés
- IPA: [ ˈklozɒpin]
Főnév
klozapin
- (gyógyszertan) A klozapin egy atípusos antipszichotikum, amelyet elsősorban olyan skizofréniás betegek kezelésére alkalmaznak, akik nem reagálnak megfelelően más antipszichotikus gyógyszerekre, vagy akiknél súlyos mellékhatások jelentkeztek más szereknél. A klozapin különösen hatékony a kezelésre rezisztens skizofrénia tüneteinek enyhítésében, és csökkenti a pszichotikus tüneteket, például a hallucinációkat és téveszméket.
Klozapin működési mechanizmusa
A klozapin hatásmechanizmusa az agyban lévő dopamin (D2) és szerotonin (5-HT2) receptorok blokkolásán alapul. Az antipszichotikus hatását elsősorban a dopaminerg és szerotonerg rendszerekre gyakorolt gátló hatásával éri el, ami segít csökkenteni a pszichotikus tüneteket. A klozapin egyedi hatásmechanizmusa miatt kevesebb extrapiramidális mellékhatást okoz, mint a tipikus antipszichotikumok, azonban más súlyos mellékhatások előfordulhatnak.
Alkalmazási területek
- Kezelésre rezisztens skizofrénia: A klozapint főként olyan skizofréniás betegek esetében alkalmazzák, akiknél más antipszichotikumok nem voltak hatásosak vagy tolerálhatók.
- Szuicid magatartás csökkentése: A klozapin hatékonynak bizonyult az öngyilkossági kockázat csökkentésében olyan skizofréniás vagy skizoaffektív zavarban szenvedő betegeknél, akiknél fokozott az öngyilkossági hajlam.
Adagolás és alkalmazás
A klozapin adagolását fokozatosan kell emelni, mivel a gyógyszer kezdetben alacsonyabb dózisban adandó, hogy minimalizálják a mellékhatások kockázatát. A szokásos adagolás napi egyszeri vagy kétszeri adagban történik, és az adagolást az orvos határozza meg a beteg állapotától függően. A kezelés során rendszeres vérvizsgálatokra van szükség a fehérvérsejtszám (különösen az abszolút neutrofilszám) monitorozására, mivel a klozapin súlyos hematológiai mellékhatásokat okozhat.
Mellékhatások
A klozapin alkalmazása során súlyos mellékhatások léphetnek fel, ezért használata szigorú orvosi ellenőrzést igényel:
- Agranulocitózis: Az egyik legsúlyosabb mellékhatás az agranulocitózis, amely a fehérvérsejtszám veszélyes csökkenését jelenti, és fokozza a fertőzések kockázatát. A fehérvérsejtszám rendszeres ellenőrzése ezért elengedhetetlen.
- Szédülés és álmosság: A klozapin gyakran okoz álmosságot és szédülést, különösen a kezelés kezdeti szakaszában.
- Súlygyarapodás és anyagcsere-zavarok: A klozapin gyakran súlygyarapodást, valamint anyagcsere-problémákat, például inzulinrezisztenciát és cukorbetegséget okozhat.
- Ortostatikus hipotenzió: A klozapin csökkentheti a vérnyomást, különösen a kezelés kezdetén, ami szédülést és ájulást okozhat.
- Nyálfolyás és székrekedés: A klozapin fokozott nyáltermelést és székrekedést okozhat, amely súlyos esetekben bélelzáródáshoz is vezethet.
- Görcsök: A klozapin növelheti a görcsrohamok kockázatát, különösen nagyobb dózisoknál vagy görcsre hajlamos betegeknél.
Ellenjavallatok
A klozapin alkalmazása bizonyos esetekben kerülendő:
- Agranulocitózis vagy csökkent fehérvérsejtszám: Azoknál a betegeknél, akiknek kórtörténetében agranulocitózis szerepel, vagy akiknek fehérvérsejtszáma alacsony, a klozapin alkalmazása ellenjavallt.
- Görcsrohamokra való hajlam: Olyan betegeknél, akiknek anamnézisében görcsroham szerepel, óvatosan kell alkalmazni a klozapint, mivel növelheti a görcsrohamok kockázatát.
- Szívbetegségek: A klozapin nem javasolt súlyos szívbetegségek esetén, mivel hatással lehet a szívfrekvenciára és a vérnyomásra.
- Súlyos máj- vagy vesekárosodás: Súlyos máj- vagy vesekárosodás esetén a klozapin alkalmazása kerülendő, mivel a gyógyszer főként ezeken a szerveken keresztül bomlik le és választódik ki.
Gyógyszerkölcsönhatások
A klozapin számos gyógyszerrel kölcsönhatásba léphet, ami növelheti a mellékhatások kockázatát vagy csökkentheti a hatékonyságot:
- Más központi idegrendszeri depresszánsok: Az alkohollal, nyugtatókkal és altatókkal való együttes alkalmazás túlzott szedációhoz és légzési problémákhoz vezethet.
- Antikolinerg szerek: Az antikolinerg gyógyszerek, például bizonyos antidepresszánsok fokozhatják a klozapin okozta székrekedést és nyálfolyást.
- Görcsgátlók: Bizonyos antiepileptikumok csökkenthetik a klozapin szintjét a vérben, így dózismódosítás szükséges lehet.
- QT-megnyúlást okozó gyógyszerek: Más QT-megnyúlást okozó gyógyszerekkel kombinálva a klozapin növelheti a súlyos szívritmuszavarok kockázatát.
Előnyök és hátrányok
Előnyök: - Hatékony a kezelésre rezisztens skizofrénia tüneteinek enyhítésében, amelyre más antipszichotikumok nem bizonyulnak megfelelőnek. - Csökkenti a szuicid magatartás kockázatát olyan skizofréniás betegek körében, akiknél magas az öngyilkossági hajlam.
Hátrányok: - Súlyos mellékhatások, különösen az agranulocitózis kockázata miatt rendszeres vérvizsgálatok szükségesek. - Számos mellékhatást okozhat, beleértve a súlygyarapodást, álmosságot, anyagcsere-zavarokat és székrekedést. - Gyógyszerkölcsönhatásokat okozhat, különösen más központi idegrendszerre ható szerekkel együtt alkalmazva.
Összegzés
A klozapin egy hatékony antipszichotikum, amely különösen hasznos a kezelésre rezisztens skizofrénia kezelésében és az öngyilkossági kockázat csökkentésében. Hatása a dopamin és szerotonin receptorokra gyakorolt gátló hatásán alapul, ami segít enyhíteni a pszichotikus tüneteket. A súlyos mellékhatások – különösen az agranulocitózis – kockázata miatt a klozapin használata szigorú orvosi ellenőrzést és rendszeres vérvizsgálatokat igényel.