Kiejtés

  • IPA: [ ˈkolistin]

Főnév

kolisztin

  1. (gyógyszertan) A kolisztin egy széles spektrumú antibiotikum, amelyet főként multirezisztens baktériumok okozta fertőzések kezelésére alkalmaznak. A gyógyszer különösen fontos a kórházi környezetben előforduló, veszélyes fertőzések kezelésében, mivel hatékony a különféle Gram-negatív baktériumok, különösen a pseudomonas aeruginosa és acinetobacter baumannii által okozott fertőzések ellen.

A kolisztin a polimixine csoportba tartozó antibiotikum, és jelentős szerepe van azokban az esetekben, amikor a hagyományos antibiotikumok, például a penicillinek vagy a cefalosporinok, nem képesek megbirkózni a baktériumok rezisztenciájával.

Hatásmechanizmus

A kolisztin a polimixine csoportba tartozó antibiotikum, és hatásmechanizmusa a következő:

  • A kolisztin a baktériumok sejtmembránjához kötődik, és azokat felszakítja, így a baktériumok sejthártyáját károsítja. Ennek következtében a baktériumok tápanyagokat veszítenek, és végül elpusztulnak.
  • A kolisztin a lipopoliszacharid (LPS) molekulákhoz is kapcsolódik, amelyek a baktériumok sejtfalának részei. Ez a kapcsolat elősegíti a sejtmembrán megbontását, és lehetővé teszi a kolisztin számára, hogy belépjen a baktérium sejtjébe.
  • A kolisztin hatására permeabilitás alakul ki a sejtmembránban, így a baktériumok elveszítik a sejtintegritást, ami halálhoz vezet.

Farmakokinetika

A kolisztin intravénás (IV) formában alkalmazott gyógyszer, mivel a szájon át történő alkalmazásának hatékonysága korlátozott. A kolisztin a véráramba kerülve gyorsan eloszlik a test különböző részein, beleértve a tüdőt, vesét, májat, gyomor-bél traktust, és a csontokat.

A kolisztin főként a vesén keresztül ürül ki, így a veseműködés figyelése rendkívül fontos a kezelés alatt. A gyógyszer biológiai felezési ideje viszonylag rövid, általában 3-4 óra között van, de a vesekárosodott betegek esetében a felezési idő meghosszabbodhat.

Alkalmazás

A kolisztint főként az antibiotikum-rezisztens baktériumok okozta súlyos fertőzések kezelésére használják. Néhány példa a kolisztin alkalmazására:

  1. Kórházi fertőzések: A kolisztint elsősorban azoknál a betegeknél alkalmazzák, akik kórházi környezetben szerzett fertőzésekkel küzdenek, és akik esetében más antibiotikumok nem hatékonyak. Különösen fontos a multirezisztens baktériumok ellen, mint például Pseudomonas aeruginosa, Acinetobacter baumannii, és egyes Enterobacteriaceae törzsek.
  2. Súlyos tüdőfertőzések: A kolisztin alkalmazható olyan betegségek kezelésében, mint a pneumónia (tüdőgyulladás), különösen ha a fertőzést rezisztens baktériumok okozzák.
  3. Vesefertőzések: A kolisztin a veséket is elérheti, ezért alkalmazható olyan esetekben, amikor a vesékben lévő fertőzés nem reagál más antibiotikumokra.
  4. Bélfertőzések: A kolisztin hatékony lehet a bélflóra jelentős részét károsító fertőzések kezelésében is.

Adagolás

A kolisztin adagolása a betegség típusától és a fertőzés súlyosságától függ, de az ajánlott adagok általában a következő módon alakulnak:

  • Felnőttek: Az adagolás típusa és a szükséges kezelés időtartama a fertőzés típusától függően változik. Általában a kezdő adag 2-5 mg/kg/testtömeg intravénásán, amit napi két-három alkalommal ismételnek.
  • Gyerekek: A gyerekek esetében az adagolás hasonló, de mindig az orvosi szakirodalom és a kezelőorvos állapítja meg a megfelelő adagot.

Fontos megjegyezni, hogy a kolisztin adagolását a veseműködés függvényében szükséges módosítani, mivel a gyógyszer a vesén keresztül ürül ki, és ha a vesék nem működnek megfelelően, a kolisztin felhalmozódhat a szervezetben, ami toxikus hatásokat okozhat.

Mellékhatások

A kolisztin alkalmazása mellett előfordulhatnak mellékhatások, amelyek közül a leggyakoribbak a következők:

  1. Vesekárosodás: A kolisztin nephrotoxikus hatású, ami azt jelenti, hogy károsíthatja a veséket. A vesekárosodás különösen akkor fordulhat elő, ha a gyógyszert nagy dózisban alkalmazzák, vagy ha a beteg már rendelkezik vesebetegséggel.
  2. Neurotoxikus hatások: A kolisztin alkalmazása perifériás idegi károsodást okozhat, ami zsibbadást, bizsergést vagy fájdalmat okozhat a végtagokban. Nagy dózisok esetén neuromuszkuláris blokk (izmok bénulása) is előfordulhat.
  3. Hányinger, hányás: Mint sok más antibiotikum esetében, a kolisztin is okozhat emésztőrendszeri mellékhatásokat, például hányingert vagy hányást.
  4. Bőrreakciók: A kolisztin bőrreakciókat is kiválthat, mint például bőrpír, viszketés vagy kiütés.
  5. Allergiás reakciók: Ritkán, de előfordulhatnak allergiás reakciók, például anafilaxia, ami életveszélyes állapotot is okozhat.

Ellenjavallatok és figyelmeztetések

A kolisztin alkalmazása előtt figyelembe kell venni az alábbi ellenjavallatokat és figyelmeztetéseket:

  • Vesebetegségek: Mivel a kolisztin toxikus hatással lehet a vesékre, vesebetegségekkel rendelkező betegek esetén fokozott óvatosság szükséges, és a vesefunkció folyamatos monitorozása elengedhetetlen.
  • Neurotoxicitás: A kolisztin alkalmazása neurotoxikus hatásokat is kiválthat, így a betegek idegrendszeri állapota figyelemmel kísérendő.
  • Terhesség és szoptatás: A kolisztin alkalmazása terhesség alatt csak akkor javasolt, ha az orvos szerint a potenciális előnyök meghaladják a kockázatokat, mivel a gyógyszer teratogén hatású lehet. Szoptatás alatt is kerülendő, mivel a gyógyszer átjuthat az anyatejbe.

Kölcsönhatások

A kolisztin kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, különösen az aminoglikozidokkal és egyéb vesekárosító gyógyszerekkel. Ezek kombinációja fokozhatja a vesekárosodás kockázatát, ezért a kezelés alatt szoros megfigyelés szükséges.

Fordítások