Kiejtés

  • IPA: [ ˈkortikostɛrojid]

Főnév

kortikoszteroid

  1. (gyógyszertan) A kortikoszteroidok a mellékvesekéreg által termelt szteroid hormonok, illetve azok szintetikus változatai, amelyek gyulladáscsökkentő és immunmoduláló hatásuk miatt széles körben alkalmazottak az orvostudományban. A kortikoszteroidok két fő csoportja a glükokortikoidok (pl. kortizol) és a mineralokortikoidok (pl. aldoszteron), melyek eltérő hatást gyakorolnak a szervezetre, de mindkét csoport képes a gyulladások és az immunválaszok befolyásolására. Legismertebb kortikoszteroidok közé tartozik a prednizolon, a hidrokortizon és a dexametazon.

Hatásmechanizmus

A kortikoszteroidok számos biológiai folyamatot befolyásolnak:

  • Gyulladáscsökkentés: A kortikoszteroidok gátolják a gyulladásos mediátorok (pl. prosztaglandinok, citokinek) termelését, így csökkentik a gyulladást és a vele járó tüneteket, mint például a duzzanatot, vörösséget és fájdalmat.
  • Immunmoduláció: Az immunsejtek működését és szaporodását is korlátozzák, csökkentve ezzel az immunrendszer reakcióját. Ez hasznos lehet autoimmun betegségek esetén, ahol a szervezet saját sejtjeit támadja meg.
  • Anyagcserére gyakorolt hatás: A glükokortikoidok befolyásolják a glükózanyagcserét, fehérjelebontást és zsírlerakódást is.

Alkalmazási területek

A kortikoszteroidokat számos betegség kezelésére alkalmazzák:

  1. Gyulladásos betegségek: például rheumatoid arthritis, asztma, allergiás reakciók és krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).
  2. Autoimmun betegségek: mint a szisztémás lupus erythematosus (SLE), Crohn-betegség és colitis ulcerosa, ahol az immunrendszer működésének szabályozása kulcsfontosságú.
  3. Allergiás reakciók: anafilaxiás sokk és súlyos allergiás reakciók kezelése.
  4. Hormonpótló kezelés: mellékvese elégtelenség (Addison-kór) esetén, amikor a szervezet nem termel elegendő természetes kortikoszteroidot.
  5. Rákos megbetegedések: egyes típusú leukémiák és limfómák kezelése során alkalmazzák, illetve a kemoterápiás kezelés mellékhatásainak csökkentésére.

Adagolás és alkalmazási formák

A kortikoszteroidok számos formában elérhetőek, beleértve a tablettákat, injekciókat, krémeket, szemcseppeket és inhalátorokat, így a beadás módja függ a kezelendő állapottól:

  • Szájon át szedhető tabletták: például asztma, allergiás reakciók és autoimmun betegségek esetén.
  • Injekciók: súlyos akut állapotok, mint például ízületi gyulladás vagy asztmás roham kezelése.
  • Inhalációs készítmények: tüdőbetegségek, például asztma és COPD hosszú távú kezelésére.
  • Krémek és kenőcsök: helyi bőrgyulladások, ekcéma és más bőrproblémák kezelésére.
  • Szemcseppek és orrcseppek: helyi gyulladások, például allergiás kötőhártya-gyulladás esetén.

Mellékhatások

A kortikoszteroidok mellékhatásai a dózis és a kezelés időtartamától függnek. Rövid távú alkalmazás esetén általában kevés mellékhatás jelentkezik, de hosszabb távú vagy nagy dózisú kezelés során súlyosabb problémák léphetnek fel:

  • Cushing-szindróma tünetei: kerek arc (holdvilág arc), súlygyarapodás, zsírlerakódás a nyak és a hát felső részén.
  • Csontvesztés (oszteoporózis): a kortikoszteroidok hosszú távú alkalmazása növeli a csontritkulás kockázatát.
  • Vércukorszint emelkedés: különösen cukorbetegeknél problémát okozhat, mivel a kortikoszteroidok emelik a vércukorszintet.
  • Fertőzésekre való hajlam: az immunrendszer gátlása miatt nagyobb a fertőzések kockázata.
  • Gyomor-bélrendszeri problémák: gyomorfekély és gyomorirritáció léphet fel, különösen orális alkalmazás esetén.
  • Hangulati és mentális változások: például hangulatingadozás, ingerlékenység és depresszió.
  • Magas vérnyomás: különösen hosszú távú használat során.

Ellenjavallatok és figyelmeztetések

A kortikoszteroidok alkalmazása óvatosságot igényel bizonyos betegségek esetén:

  • Fertőzések: aktív fertőzésben szenvedők számára nem ajánlott, mivel gátolja az immunválaszt.
  • Diabétesz: a kortikoszteroidok emelik a vércukorszintet, ezért cukorbetegeknél szigorúbb vércukorkontroll szükséges.
  • Magas vérnyomás: a kortikoszteroidok növelhetik a vérnyomást, ezért vérnyomásproblémákkal küzdőknek figyelniük kell.
  • Gyomorfekély vagy bélproblémák: kortikoszteroidok alkalmazása súlyosbíthatja ezeket az állapotokat.

Gyógyszerkölcsönhatások

A kortikoszteroidok kölcsönhatásba léphetnek más gyógyszerekkel, ezért fontos minden egyéb szedett gyógyszert jelezni az orvosnak:

  • NSAID-okkal való együttes szedésük növelheti a gyomor- és bélrendszeri mellékhatások kockázatát.
  • Diuretikumokkal való kombináció káliumvesztést okozhat, ami elektrolit-egyensúly zavart idézhet elő.
  • Vércukorszint-csökkentő gyógyszerek: a kortikoszteroidok csökkenthetik ezek hatékonyságát, különösen cukorbetegeknél.
  • Vérhígítók: a kortikoszteroidok befolyásolhatják a véralvadást, ezért antikoagulánsokat szedő betegeknél fokozott figyelem szükséges.

Összefoglalás

A kortikoszteroidok széles körben alkalmazott gyulladáscsökkentő és immunmoduláló gyógyszerek, amelyek hatékonyak számos gyulladásos, autoimmun és allergiás betegség kezelésében. Hosszú távú alkalmazásuk alapos orvosi felügyeletet igényel, mivel számos mellékhatással járhatnak. Fontos, hogy csak orvosi utasításra, a megfelelő dózisban és kezelés időtartamával alkalmazzák őket, a mellékhatások és szövődmények elkerülése érdekében.


Fordítások