kortizol
Kiejtés
- IPA: [ ˈkortizol]
Főnév
kortizol
- (gyógyszertan) A kortizol egy szteroid hormon, amelyet a mellékvesekéreg termel, és fontos szerepet játszik a szervezet stresszválaszában, valamint számos egyéb élettani folyamat szabályozásában. Gyakran „stresszhormonként” emlegetik, mert szintje megemelkedik a stresszhelyzetekben, de emellett szabályozza az anyagcserét, az immunválaszt, és szerepe van a vércukorszint fenntartásában.
Kortizol szerepe és hatásai
- Stresszválasz
- A kortizol segíti a szervezet alkalmazkodását a fizikai és érzelmi stresszhez. A mellékvesék által termelt kortizol felszabadulása növeli a vércukorszintet, energiát biztosítva a testnek a „harcolj vagy menekülj” válaszreakcióhoz.
- Anyagcsere-szabályozás
- A kortizol segíti a fehérjék lebontását és a glükóztermelést a májban, így biztosítja a sejtek energiaellátását. Ezenkívül segíti a zsírok lebontását, amiből további energia nyerhető.
- Gyulladáscsökkentés és immunválasz
- A kortizol csökkenti a gyulladásos reakciókat, így immunmoduláló szerepe van, ami fontos például autoimmun betegségek kezelésénél is. A kortizol segít elnyomni a túlzott immunreakciókat, amelyek károsíthatnák a szervezetet.
- Vérnyomás és elektrolit-egyensúly
- A kortizol segít fenntartani a vérnyomást azáltal, hogy szabályozza a só- és vízháztartást. Hiánya vagy túlzott termelése vérnyomásproblémákat okozhat.
Kortizolszint szabályozása
A kortizol szintje napszak szerint változik; általában a reggeli órákban a legmagasabb, és estére csökken. Ezt a cirkadián ritmust az agy hipotalamusz és hipofízis részei irányítják. A stressz, fertőzések, trauma és más külső ingerek hatására azonban kortizolszint megemelkedhet.
Rendellenes kortizolszintek
- Magas kortizolszint (hiperkortizolizmus)
- Cushing-szindróma: A magas kortizolszint krónikus állapota, amelyet tumor vagy hosszan tartó szteroidhasználat okozhat. Tünetei lehetnek súlygyarapodás, magas vérnyomás, cukorbetegség, hasi zsírfelhalmozódás, holdvilágarc és izomgyengeség.
- Krónikus stressz: A folyamatos stressz növelheti a kortizolszintet, ami hosszú távon szívbetegségekhez, szorongáshoz, depresszióhoz és elhízáshoz vezethet.
- Alacsony kortizolszint (hipokortizolizmus)
- Addison-kór: Az Addison-kórban a mellékvesekéreg nem termel elegendő kortizolt, ami fáradtságot, súlycsökkenést, alacsony vércukorszintet és vérnyomást, valamint bőr sötétedését okozhatja.
- Kimerült mellékvese-szindróma: Az elhúzódó stressz és túlterheltség a mellékvesék kimerüléséhez vezethet, ami alacsony kortizolszintet okoz.
Kortizol mérése
A kortizolszint mérhető vérből, nyálból és vizeletből. A vérvizsgálatot gyakran reggel végzik, amikor a kortizolszint a legmagasabb. A nyál- és 24 órás vizeletvizsgálatot általában a kortizolszint napszaki ingadozásának monitorozására használják.
Kortizol szerepe a gyógyászatban
A kortizol gyógyszeres formái (például hidrokortizon) gyakran használtak gyulladáscsökkentőként, például allergiák, asztma, autoimmun betegségek és bőrbetegségek kezelésében. Ezek a kortikoszteroid készítmények segítenek csökkenteni a gyulladást és az immunválaszt, de hosszú távú alkalmazásuk mellékhatásokat is okozhat, például Cushing-szindrómát.
Kortizolszint optimalizálása
A normális kortizolszint fenntartása érdekében fontos az egészséges életmód, amely magában foglalja a stresszkezelést, a megfelelő alvást, a rendszeres testmozgást és a kiegyensúlyozott táplálkozást. A meditáció, jóga, relaxációs technikák és a szabadidős tevékenységek mind segíthetnek csökkenteni a kortizolszintet és támogatni az általános egészséget.
Összegzés
A kortizol nélkülözhetetlen a szervezet stresszreakciójához, anyagcseréjéhez és immunválaszához. Mind a túl magas, mind a túl alacsony kortizolszint egészségügyi problémákat okozhat. A megfelelő kortizolszint fenntartása és a stressz kezelése fontos az általános egészség és jó közérzet szempontjából.