kutató

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkutɒtoː]

Főnév

kutató

1. Új területek megismerésére, a jelenségek jobb megismerésére törekvő tudós.

Származékok

• (összetételek): aknakutató, atomkutató, barlangkutató, bibliakutató, kutatóakna, kutatóárok, kutatóberendezés, kutatócsoport, kutatóeszköz, kutatóintézet, kutatómódszer, kutatómunka, kutatónap, kutatóorvos, kutatóosztály, kutatópont, kutatóprofesszor, kutatóterem, kutatótevékenység, kutatóút, őskorkutató, sarkkutató, természetkutató

Fordítások

Tartalom

angol: researcher (en) cigány: szekkon isárél (rom) cseh: výzkumník (cs) hn, badatel (cs) hn északi számi: dutki (se) finn: tutkija (fi) francia: chercheur (fr) galiciai: investigador (gl) hn görög: ερευνητής (el) hn (erevnitís) holland: onderzoeker (nl) japán: 研究員 (ja) (kenkyūin), 研究者 (ja) (kenkyūsha) katalán: investigador (ca) hn kínai: 研究員 (zh), 研究员 (zh) (yánjiūyuán), 研究者 (zh) (yánjiūzhě)

lengyel: badacz (pl) hn, naukowiec (pl) hn manx: aahirreyder (gv) hn maori: kairangahau (mi) német: Forscher (de) hn norvég: forsker (no) hn olasz: ricercatore (it) hn, ricercatrice (it) nn orosz: исследователь (ru) hn (issledovatelʹ) portugál: pesquisador (pt) hn román: cercetător (ro) hn, cercetătoare (ro) nn spanyol: investigador (es) hn svéd: forskare (sv) szuahéli: mdadisi (sw) török: araştırmacı (tr), araştırıcı (tr), araştırman (tr) ukrán: дослідник (uk) hn (doslidnyk), науковий співробітник (uk) (naukovyi spivrobitnyk), науковець (uk) (naukovets')

Melléknév

kutató

Etimológia

kutat folyamatos melléknévi igeneve.