Kiejtés

  • IPA: [ ˈlɒkmus]

Főnév

lakmusz

  1. (gyógyszertan) A lakmusz (eredeti nevén lacca musci) összetett növényi festék, amelyet hagyományosan sav-bázis indikátorként használnak. Savas oldatban vörös színű (4,5-es pH alatt), lúgosban pedig kék színű (8,3-es pH fölött). Az átmeneti tartományban – azaz megközelítően semleges kémhatás esetén – lila. Vizes oldatként, vagy papírcsíkba felitatva (ez az ún. lakmuszpapír) alkalmazzák.