Kiejtés

  • IPA: [ ˈlɛvɛtirɒt͡sɛtaːm]

Főnév

levetiracetám

  1. (gyógyszertan) A levetiracetám egy antiepileptikus gyógyszer, amelyet elsősorban különböző típusú epilepsziás rohamok kezelésére használnak. A gyógyszer hatékony mind felnőttek, mind gyermekek esetében, és különféle epilepsziás rohamtípusok – például parciális (helyi) rohamok, valamint generalizált (az egész agyra kiterjedő) rohamok – kezelésére alkalmas. Magyarországon és világszerte többféle márkanéven forgalmazzák, többek között Keppra néven.

Működési mechanizmus

A levetiracetám pontos hatásmechanizmusa nem teljesen ismert, de a kutatások szerint az idegsejtek ingerlékenységét csökkenti azáltal, hogy befolyásolja az agyban található neurotranszmitterek felszabadulását és kötődését. Úgy gondolják, hogy a levetiracetám különösen hatékony a kalciumcsatornák működésének modulálásában, valamint a szinaptikus vezikuláris fehérje 2A-hoz (SV2A) való kötődés révén segít csökkenteni a görcsrohamok kialakulását.

Alkalmazási területek

A levetiracetámot az epilepszia több típusának kezelésére alkalmazzák:

  1. Parciális rohamok (helyi rohamok):
    • Elsődlegesen olyan betegek kezelésére ajánlott, akiknél az epilepsziás rohamok az agy egy meghatározott területén kezdődnek. Ezek a rohamok továbbterjedhetnek, vagy megmaradhatnak az adott területen.
  2. Myoklónusos rohamok:
    • Ezek a rohamok gyors, ismétlődő izomrángások formájában jelentkeznek, és jellemzően a fiatalkori myoklónusos epilepsziában fordulnak elő.
  3. Generalizált tónusos-klónusos rohamok:
    • A levetiracetám használható olyan generalizált epilepsziás rohamok esetén, amelyek az egész agyra kiterjednek, és intenzív, teljes testet érintő görcsökkel járnak.

Adagolás

A levetiracetám adagolása a beteg korától, a rohamok típusától és a kezelőorvos által meghatározott szükségletektől függ. Az adagolást általában fokozatosan emelik, hogy minimalizálják a mellékhatásokat:

  • Felnőttek és 16 évesnél idősebb serdülők esetében: A kezdő adag napi 500 mg (250 mg reggel és 250 mg este), amely szükség esetén fokozatosan, napi 1000–3000 mg-ra emelhető.
  • Gyermekek esetében: Az adagolás testsúly alapján történik, és az orvos pontosan beállítja a megfelelő dózist.

A levetiracetámot általában szájon át, tabletta formájában vagy oldatként kell bevenni. Az orvos utasításait szigorúan be kell tartani, és az adagot rendszeresen, minden nap azonos időpontban kell bevenni.

Mellékhatások

A levetiracetám általában jól tolerálható, de mint minden gyógyszer, mellékhatásokat is okozhat. A leggyakoribb mellékhatások a következők:

  1. Álmosság és fáradtság: A levetiracetám szedése mellett gyakran jelentkezik álmosság vagy fáradtság, különösen a kezelés kezdetén.
  2. Szédülés és fejfájás: Az egyik leggyakoribb panasz a fejfájás, amely a betegek egy részénél előfordul.
  3. Irritabilitás és hangulati ingadozások: Egyes betegeknél a levetiracetám ingerlékenységet, szorongást vagy depressziós tüneteket válthat ki.
  4. Gyomor-bélrendszeri panaszok: Hányinger, hányás és gyomorfájdalom is előfordulhat a gyógyszer szedése során.
  5. Bőrkiütések: Ritka esetekben bőrkiütések is jelentkezhetnek, amelyek allergiás reakcióra utalhatnak.

Ellenjavallatok és óvintézkedések

A levetiracetám alkalmazása bizonyos körülmények között óvatosságot igényel:

  1. Vesebetegség: A levetiracetám elsősorban a vesén keresztül ürül ki, ezért vesekárosodásban szenvedő betegek esetében az adagot módosítani kell.
  2. Mentális betegségek: A gyógyszer irritabilitást és hangulati ingadozásokat okozhat, ezért fokozott óvatosságot igényel, ha a beteg depresszióval vagy egyéb mentális betegséggel küzd.
  3. Terhesség és szoptatás: A levetiracetám terhesség alatt történő szedése nem javasolt, kivéve, ha a várható előnyök meghaladják a lehetséges kockázatokat. Szoptató anyák esetében az orvos dönthet a kezelés folytatásáról vagy módosításáról.

Gyógyszerkölcsönhatások

A levetiracetám viszonylag kevés kölcsönhatásba lép más gyógyszerekkel, ami előnyös, mivel kombinálható más antiepileptikus szerekkel is. Azonban bizonyos gyógyszerekkel való kombinációja óvatosságot igényel, ezért minden esetben tájékoztatni kell az orvost az összes szedett gyógyszerről.

Előnyök és hátrányok

Előnyök:

  • Széles körű alkalmazhatóság: A levetiracetám többféle epilepsziás roham kezelésére alkalmazható, és jól tolerálható.
  • Minimális kölcsönhatás: Kevés kölcsönhatásba lép más gyógyszerekkel, így kombinálható egyéb antiepileptikumokkal.
  • Jó tolerálhatóság: A mellékhatásai általában enyhék és kezelhetők, különösen, ha az adagot fokozatosan növelik.

Hátrányok:

  • Mentális mellékhatások: Egyes betegeknél ingerlékenységet, szorongást vagy depressziót okozhat.
  • Ritka allergiás reakciók: Bár ritka, előfordulhatnak súlyosabb bőrreakciók is.

Összegzés

A levetiracetám egy hatékony és jól tolerálható antiepileptikus gyógyszer, amely különböző típusú epilepsziás rohamok kezelésére alkalmazható. Különösen hasznos olyan esetekben, ahol más antiepileptikumok nem váltak be, vagy amikor többféle rohamtípus is előfordul. A gyógyszer szedése mellett fontos az orvosi utasítások pontos követése és a mellékhatások figyelemmel kísérése, hogy a kezelés biztonságos és hatékony legyen.

Fordítások