Kiejtés

  • IPA: [ ˈlizinopril]

Főnév

lizinopril

  1. (gyógyszertan) A lizinopril egy ACE-gátló (angiotenzin-konvertáló enzim gátló) gyógyszer, amelyet főként magas vérnyomás (hipertónia), szívelégtelenség és a szívinfarktus utáni szívvédelmi kezelés részeként használnak. A lizinopril hatásmechanizmusa az ACE enzim blokkolásán alapul, amely gátolja az angiotenzin II nevű hormon termelését. Ez a hormon az erek összehúzódását okozza, ezért annak blokkolása kitágítja az ereket, csökkentve a vérnyomást és javítva a szív és az erek működését.

Lizinopril hatásmechanizmusa

A lizinopril az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlásával akadályozza az angiotenzin I hormon átalakulását angiotenzin II-vé. Az angiotenzin II felelős az erek szűkítéséért, ezért a gátlása révén az erek ellazulnak és kitágulnak, ami csökkenti a vérnyomást. A vérnyomás csökkentésével kevesebb terhelés éri a szívet, ami különösen fontos szívelégtelenség vagy szívroham után, amikor a szív különösen érzékeny a megterhelésre.

Alkalmazási területek

A lizinopril többféle szív- és érrendszeri betegség kezelésére használható, beleértve:

  1. Magas vérnyomás (hipertónia): A lizinopril az egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszer a magas vérnyomás kezelésére. Hosszú távú alkalmazása csökkenti a stroke, a szívinfarktus és egyéb szív-érrendszeri komplikációk kockázatát.
  2. Szívelégtelenség: A lizinopril csökkenti a szív munkaterhelését és javítja a szívpumpáló funkcióját, ezáltal enyhíti a szívelégtelenség tüneteit és hosszú távon javítja az életminőséget.
  3. Szívinfarktus utáni kezelés: Szívinfarktus után a lizinopril segíti a szív regenerálódását és csökkenti a további szívkárosodás kockázatát.
  4. Diabéteszes vesebetegség: A lizinopril védő hatással van a vesére, különösen cukorbetegeknél, mivel segít lassítani a vesekárosodás előrehaladását.

Adagolás és alkalmazás

A lizinopril szájon át szedhető tabletta formájában elérhető, és az adagolást az orvos állítja be a beteg vérnyomása, életkora, testsúlya és egyéni állapota alapján. Kezdő adagként általában napi 10 mg-ot írnak fel, amit fokozatosan emelhetnek napi 20-40 mg-ra a célvérnyomás elérése érdekében. Az orvosi javaslatnak megfelelően a gyógyszert rendszeresen, ugyanabban az időpontban kell bevenni.

Mellékhatások

A lizinopril, mint minden gyógyszer, okozhat mellékhatásokat, bár a legtöbb beteg jól tolerálja. Gyakoribb mellékhatásai közé tartoznak:

  • Száraz köhögés: Az ACE-gátlókra jellemző száraz, makacs köhögés előfordulhat, amely a gyógyszer abbahagyása után megszűnik.
  • Alacsony vérnyomás (hipotónia): Különösen a kezelés kezdeti szakaszában előfordulhat, hogy a vérnyomás túlságosan lecsökken, ami szédülést, gyengeséget okozhat.
  • Szédülés, fejfájás: A vérnyomáscsökkentő hatás következtében szédülés és fejfájás léphet fel.
  • Vesefunkció megváltozása: Mivel a lizinopril hatással lehet a veseműködésre, rendszeres laborvizsgálatokkal követni kell a vesefunkciókat.
  • Ritkán angioödéma: Az arc, ajkak, nyelv vagy torok hirtelen duzzanata, ami sürgős orvosi beavatkozást igényel, mivel légzési nehézségeket okozhat.

Ellenjavallatok és óvintézkedések

A lizinopril alkalmazása nem javasolt terhesség és szoptatás alatt, mivel káros hatással lehet a magzatra és az újszülöttre. Továbbá, akik korábban angioödémát tapasztaltak ACE-gátlók szedése során, azoknak nem ajánlott a lizinopril. Fontos az orvosi konzultáció, ha a beteg bármilyen más gyógyszert szed, mivel egyes gyógyszerek, például a vízhajtók, káliumpótlók vagy NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentők) befolyásolhatják a lizinopril hatását.

Gyakori márkanevek

A lizinopril legismertebb márkanevei közé tartozik a Zestril és a Prinivil, de generikus formában is széles körben elérhető.

Összegzés

A lizinopril egy hatékony és széles körben alkalmazott ACE-gátló, amely fontos szerepet játszik a magas vérnyomás és szívelégtelenség kezelésében, illetve a szívroham utáni védelemben.

Fordítások