Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈloɡɒritmuʃ]

Főnév

logaritmus

  1. (matematika)   (olvasd: "a-alapú logaritmus b") az a kitevő, amelyre a-t emelve b-t kapunk, vagyis a  . Az a szám neve a logaritmus alapszáma, míg b a logaritmus argumentuma. A valós számkörben a   szimbólumot csak   és   és   esetén definiáljuk.

Szókapcsolatok

Fordítások