mannit

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈmɒnːit]

Főnév

mannit

1. (gyógyszertan) A mannit (INN: mannitol) (más néven hexán-1,2,3,4,5,6-hexol vagy E421) cukoralkoholok csoportjába tartozó szerves vegyület, a szorbit sztereoizomerje. Képlete: C6H8(OH)6. Először a virágos kőrisből (Fraxinus ornus) sikerült izolálni, melynek kérgéből néha édes nedv, manna (mannit) folyik, ezért szokták mannakőrisnek is nevezni. Élelmiszeripari és gyógyszerészeti felhasználása jelentős.

Fordítások

Tartalom

angol: mannitol (en)

További információk

• mannit - Értelmező szótár (MEK)
• mannit - Etimológiai szótár (UMIL)
• mannit - Szótár.net (hu-hu)
• mannit - DeepL (hu-de)
• mannit - Яндекс (hu-ru)
• mannit - Google (hu-en)
• mannit - Helyesírási szótár (MTA)
• mannit - Wikidata
• mannit - Wikipédia (magyar)