Kiejtés

  • IPA: [ ˈminɛrɒlokortikojid]

Főnév

mineralokortikoid

  1. (gyógyszertan) A mineralokortikoidok olyan szteroid hormonok, amelyeket a mellékvesekéreg termel, és amelyek elsősorban a szervezet só- és vízháztartásának szabályozásában játszanak szerepet. A legismertebb természetes mineralokortikoid az aldoszteron, amely befolyásolja a vesék működését, és fontos a vérnyomás fenntartásában. A mineralokortikoidok fő hatása a nátriumionok visszatartása és a kálium kiválasztása, ami közvetlen hatással van a vértérfogatra és ezáltal a vérnyomásra is.

Mineralokortikoidok hatásmechanizmusa

A mineralokortikoidok a vesében található receptorokon keresztül hatnak, elsősorban a nefron disztális kanyarulatos csatornáiban és gyűjtőcsöveiben. Amikor a mineralokortikoidok, például az aldoszteron, a receptorokhoz kötődnek, növelik a nátrium visszaszívódását a véráramba, miközben a kálium kiválasztását fokozzák. Mivel a nátrium visszatartása növeli a víz visszatartását is, ezáltal a vértérfogat növekszik, ami a vérnyomás emelkedéséhez vezet. Ez a folyamat különösen fontos a szervezet elektrolit-egyensúlyának és a vérnyomás stabilizálásában.

A mineralokortikoidok fő funkciói

  1. Nátrium-visszatartás: A nátriumionok visszaszívásával a mineralokortikoidok segítenek a szervezet sótartalmának és vízháztartásának fenntartásában. A nátrium visszatartása közvetve növeli a vértérfogatot és a vérnyomást.
  2. Kálium kiválasztás: A mineralokortikoidok serkentik a kálium kiválasztását a vizelettel. Ez az elektrolit-egyensúly fenntartása szempontjából létfontosságú, mivel a kálium fontos szerepet játszik az ideg- és izomműködésben.
  3. Vérnyomás szabályozása: A nátrium és víz visszatartása növeli a vértérfogatot, ami emeli a vérnyomást. A mineralokortikoidok így közvetlenül befolyásolják a vérnyomást, különösen olyan helyzetekben, amikor a vérnyomás csökkenne, például vérvesztés vagy dehidráció esetén.

Mineralokortikoidok alkalmazása az orvostudományban

A mineralokortikoidokat vagy azok szintetikus változatait (például fludrokortizon) használják olyan állapotok kezelésére, ahol a szervezetben mineralokortikoid-hiány lép fel vagy elektrolit-egyensúlyhiány áll fenn. A leggyakoribb alkalmazási területek:

  1. Addison-kór: Ez egy autoimmun betegség, amelyben a mellékvese nem termel elegendő kortikoszteroidot, beleértve az aldoszteront. Az aldoszteron hiánya nátriumvesztéshez, alacsony vérnyomáshoz és dehidratációhoz vezethet. A mineralokortikoidok pótlásával, például fludrokortizon használatával, segíthetnek fenntartani a megfelelő elektrolit-egyensúlyt és vérnyomást.
  2. Ortostatikus hipotónia: Ezt az állapotot a hirtelen felálláskor bekövetkező vérnyomásesés jellemzi. A mineralokortikoidok itt is segíthetnek, mivel fokozzák a nátrium és víz visszatartását, ami növeli a vértérfogatot és a vérnyomást.
  3. Sós veszteséggel járó állapotok: Bizonyos betegségek vagy műtétek során a szervezet túlzottan sok nátriumot veszíthet, ami alacsony vérnyomáshoz és elektrolit-zavarokhoz vezethet. A mineralokortikoidok ilyen esetekben segíthetnek helyreállítani a só- és vízháztartást.

Mineralokortikoidok mellékhatásai

A mineralokortikoidok vagy azok szintetikus formáinak hosszú távú alkalmazása mellékhatásokkal járhat, mivel befolyásolják az elektrolit-egyensúlyt és a vízháztartást:

  • Magas vérnyomás: A nátrium- és vízvisszatartás miatt megnövekedhet a vérnyomás, ami hosszú távon szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet.
  • Ödéma: A túlzott nátrium- és vízvisszatartás miatt folyadékgyülem (ödéma) alakulhat ki a szervezetben, amely különösen a végtagokban és az arcban jelentkezhet.
  • Hipokalémia: A fokozott káliumvesztés alacsony káliumszintet (hipokalémia) eredményezhet, amely izomgyengeséget, fáradtságot és szívritmuszavarokat okozhat.
  • Súlyváltozások: A vízvisszatartás és az ödéma súlygyarapodást okozhat, ami további terhet róhat a szervezetre.

Mineralokortikoidok és glükokortikoidok közötti különbségek

Bár mind a mineralokortikoidok, mind a glükokortikoidok kortikoszteroidok, különböző hatásokat fejtenek ki:

  • Mineralokortikoidok (pl. aldoszteron, fludrokortizon): Elsősorban a só- és vízháztartás szabályozásáért felelnek, és a vérnyomás fenntartásában van szerepük.
  • Glükokortikoidok (pl. kortizol, prednizolon): Ezek inkább gyulladáscsökkentő és immunrendszer-szabályozó hatással bírnak, valamint részt vesznek a szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcserében.

Összegzés

A mineralokortikoidok létfontosságú hormonok, amelyek segítenek fenntartani a szervezet nátrium- és káliumegyensúlyát, és közvetetten befolyásolják a vérnyomást is. A mineralokortikoid hiány olyan súlyos állapotokhoz vezethet, mint az alacsony vérnyomás és az elektrolitzavarok, ezért pótlásuk bizonyos betegségekben, mint például az Addison-kórban, elengedhetetlen. A megfelelő orvosi ellenőrzés és dózisbeállítás mellett a mineralokortikoidok hatékony kezelést nyújtanak az elektrolit-egyensúly fenntartásában.

Fordítások