molekula
Kiejtés
- IPA: [ ˈmolɛkulɒ]
Főnév
molekula
- (gyógyszertan) A molekula olyan kémiai struktúra, amely két vagy több, kovalens kötéssel összekapcsolt atomot tartalmaz. A molekulák az anyag alapvető építőkövei, és felelősek az anyag fizikai és kémiai tulajdonságaiért. A molekulák lehetnek elemi molekulák (például az oxigénmolekula, O₂) vagy vegyületek (mint a víz, H₂O), ahol különböző elemek kapcsolódnak össze.
Molekulák felépítése
- Atomok: A molekula alkotórészei az atomok, amelyek magját protonok és neutronok alkotják, míg elektronok keringenek körülöttük. Az atomok elektronfelhői között alakulnak ki a kötések, amikor megosztják vagy átrendezik elektronjaikat.
- Kovalens kötés: A molekulában lévő atomok közötti kapcsolat kovalens kötés formájában jön létre, amely során az atomok közösen használnak elektronpárokat. Például a vízmolekulában (H₂O) az oxigén atom két hidrogén atommal oszt meg elektronokat.
- Ionikus és más kötésformák: Egyes esetekben a molekulák ionikus kötéssel kapcsolódhatnak egymáshoz, ahol az elektronok átadása miatt pozitív és negatív ionok képződnek (pl. nátrium-klorid, NaCl).
Molekulák típusai
- Egyszerű molekulák: Ezek kis molekulák, mint a hidrogén (H₂), az oxigén (O₂) vagy a szén-dioxid (CO₂), amelyek néhány atomot tartalmaznak.
- Összetett molekulák: Ezek a molekulák több atomot tartalmaznak és komplex szerkezetűek, például a fehérjék vagy a DNS, amely több ezer atomból épül fel és bonyolult térbeli szerkezettel rendelkezik.
- Szerves és szervetlen molekulák: A szerves molekulák szénatomot tartalmaznak és az élő szervezetek alapvető építőelemei (pl. glükóz, C₆H₁₂O₆), míg a szervetlen molekulák általában nem tartalmaznak szenet (pl. víz, H₂O).
A molekulák szerepe és tulajdonságai
A molekulák tulajdonságait a bennük lévő atomok és azok kapcsolódási módja határozza meg. Például a víz speciális molekulaszerkezete miatt képes hidrogénkötéseket kialakítani, ami egyedi tulajdonságokat ad neki, például a magas olvadás- és forráspontot.
- Fizikai tulajdonságok: Egy molekula szerkezete meghatározza az anyag halmazállapotát, oldhatóságát, olvadáspontját és forráspontját. Például a szén-dioxid (CO₂) szobahőmérsékleten gáz, míg a víz (H₂O) folyékony.
- Kémiai reakciók: A molekulák részt vehetnek kémiai reakciókban, ahol kötések szakadnak fel és újak képződnek, új anyagokat hozva létre. A fotoszintézis vagy a sejtlégzés például molekulák közötti reakciók sorozata, amelyek energiaátalakítást és anyagcserét tesznek lehetővé.
Molekulák a mindennapi életben
A molekulák mindenhol jelen vannak körülöttünk és bennünk is. A légkör oxigénje, a testünkben lévő fehérjék és DNS, az ételek és italok mind különböző molekulákból állnak. A molekulák tulajdonságainak megértése alapvető a kémia, biológia és orvostudomány területén is, mivel segít magyarázni az élő szervezetek működését, a gyógyszerek hatásmechanizmusát és az anyagok viselkedését.
Összegzés
A molekulák az anyag azon alapegységei, amelyek meghatározzák egy anyag fizikai és kémiai tulajdonságait. A kémiai kötések és az atomok közötti kapcsolatok alapján alakítják ki szerkezetüket és tulajdonságaikat, amelyek alapvetőek az élet és az anyagok működésének megértéséhez.
Származékok
- molekuláris
- (összetételek): molekularács, molekulasúly, vízmolekula