munkeln
Kiejtés
- IPA: /mʊnkɛln/
Ige
munkeln (gyenge, E/3 jelen munkelt, múlt munkelte, befejezett gemunkelt, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | munkeln | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | munkelnd | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | gemunkelt | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich munkle ich munkele ich munkel |
wir munkeln | i | ich munkele ich munkle |
wir munkeln |
du munkelst | ihr munkelt | du munkelest du munklest |
ihr munkelet ihr munklet | ||
er munkelt | sie munkeln | er munkele er munkle |
sie munkeln | ||
egyszerű múlt | ich munkelte | wir munkelten | ii | ich munkelte1 | wir munkelten1 |
du munkeltest | ihr munkeltet | du munkeltest1 | ihr munkeltet1 | ||
er munkelte | sie munkelten | er munkelte1 | sie munkelten1 | ||
felszólító mód | munkle (du) munkel (du) munkele (du) |
munkelt (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.