mutató
Kiejtés
- IPA: [ ˈmutɒtoː]
Főnév
mutató
- (informatika) memóriahelyet reprezentáló adattípus
- óramutató
Etimológia
mutat folyamatos melléknévi igeneve.
Származékok
- mutatós
- (összetételek): aránymutató, mutatószám, mutatószó, mutatóujj, névmutató, óramutató, szómutató
Fordítások
adattípus
óramutató
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | mutató | mutatók |
tárgyeset | mutatót | mutatókat |
részes eset | mutatónak | mutatóknak |
-val/-vel | mutatóval | mutatókkal |
-ért | mutatóért | mutatókért |
-vá/-vé | mutatóvá | mutatókká |
-ig | mutatóig | mutatókig |
-ként | mutatóként | mutatókként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | mutatóban | mutatókban |
-on/-en/-ön | mutatón | mutatókon |
-nál/-nél | mutatónál | mutatóknál |
-ba/-be | mutatóba | mutatókba |
-ra/-re | mutatóra | mutatókra |
-hoz/-hez/-höz | mutatóhoz | mutatókhoz |
-ból/-ből | mutatóból | mutatókból |
-ról/-ről | mutatóról | mutatókról |
-tól/-től | mutatótól | mutatóktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | mutatóm | mutatóim |
a te | mutatód | mutatóid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
mutatója | mutatói |
a mi | mutatónk | mutatóink |
a ti | mutatótok | mutatóitok |
az ő | mutatójuk | mutatóik |
Melléknév
mutató