Kiejtés

  • IPA: [ ˈnɒlokson]

Főnév

naloxon

  1. (gyógyszertan) A naloxon (N-allil-nor-oximorfon) egy tiszta opioid-antagonista, mely nem rendelkezik sem agonista, sem morfinszerű hatásokkal. Szintetikusan állítják elő, gátolja az opiátok hatásait. Képlete: C19H21NO4 Nalone, Narcan és Narcanti néven forgalmazzák. Visszafordíthatja az opiátok (így a heroin) túladagolásának életet veszélyeztető tüneteit (például a légzőrendszer leállását).

Fordítások