nektár
Kiejtés
- IPA: [ ˈnɛktaːr]
Főnév
nektár
- (mitológia) Görög hitregékben az istenek itala. [1]
- Finom, (édes) bor. [1]
- (növénytan) A virágban levő édes nedv. [1]
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | nektár | nektárok |
tárgyeset | nektárt | nektárokat |
részes eset | nektárnak | nektároknak |
-val/-vel | nektárral | nektárokkal |
-ért | nektárért | nektárokért |
-vá/-vé | nektárrá | nektárokká |
-ig | nektárig | nektárokig |
-ként | nektárként | nektárokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | nektárban | nektárokban |
-on/-en/-ön | nektáron | nektárokon |
-nál/-nél | nektárnál | nektároknál |
-ba/-be | nektárba | nektárokba |
-ra/-re | nektárra | nektárokra |
-hoz/-hez/-höz | nektárhoz | nektárokhoz |
-ból/-ből | nektárból | nektárokból |
-ról/-ről | nektárról | nektárokról |
-tól/-től | nektártól | nektároktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | nektárom | nektárjaim |
a te | nektárod | nektárjaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
nektárja | nektárjai |
a mi | nektárunk | nektárjaink |
a ti | nektárotok | nektárjaitok |
az ő | nektárjuk | nektárjaik |
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6