Kiejtés

  • IPA: [ ˈnɛurotrɒnsmitːɛr]

Főnév

neurotranszmitter

  1. (gyógyszertan) A neurotranszmitterek kémiai hírvivő molekulák, amelyek az idegsejtek közötti kommunikációt biztosítják. Az idegsejtek (neuronok) axonjaik végén bocsátják ki őket, amikor elektromos impulzust kapnak, majd a neurotranszmitterek a szinaptikus résen keresztül jutnak el a következő neuronhoz vagy célsejthez. Ezek a molekulák kötődnek a célsejtek receptoraihoz, ezáltal aktiválják vagy gátolják az adott sejt működését, és így gyorsan továbbítják az üzeneteket a szervezet különböző részein.

A neurotranszmitterek működése

A neurotranszmitterek folyamata több lépésben zajlik:

  1. Kibocsátás: Amikor egy idegsejt (neuron) elektromos impulzust kap, az axonvégen található neurotranszmitterek tartalmát kibocsátják a szinaptikus résbe.
  2. Átvitel a szinapszisban: A neurotranszmitterek átjutnak a szinaptikus résen, és elérik a következő neuron receptorait, vagy egy másik célsejthez (például izom- vagy mirigysejthez) kapcsolódnak.
  3. Kötődés a receptorokhoz: A célsejt felszínén lévő receptorokhoz kötődve a neurotranszmitter aktiválja vagy gátolja a célsejt működését.
  4. Lebontás vagy visszavétel: A neurotranszmitterek hatása rövid ideig tart, mivel vagy lebomlanak, vagy visszavételre kerülnek az idegsejtbe újrahasznosítás céljából.

A neurotranszmitterek típusai és szerepük

A neurotranszmitterek különféle típusai eltérő hatásokat váltanak ki az idegsejtekben és a célsejtekben. A legfontosabb neurotranszmitterek közé tartoznak:

  1. Acetilkolin: Az izomműködést és az autonóm idegrendszer paraszimpatikus ágának működését szabályozza. Fontos szerepe van az emésztés serkentésében, az izomösszehúzódásokban, valamint a memória és a tanulás folyamataiban.
  2. Dopamin: A mozgás, a motiváció, az örömérzet és a jutalomérzet szabályozásában játszik szerepet. A dopamin hiánya Parkinson-kórhoz, míg túlzott jelenléte skizofréniához vezethet.
  3. Szerotonin: Hangulatot, alvást, étvágyat és fájdalomérzetet szabályoz. A szerotonin alacsony szintje depresszióhoz és szorongáshoz vezethet.
  4. Noradrenalin: Az éberséget, koncentrációt és stresszválaszt szabályozza. A noradrenalin segít a „harcolj vagy menekülj” válaszban, és fontos szerepe van a szimpatikus idegrendszer működésében.
  5. GABA (gamma-amino-vajsav): Az agy fő gátló neurotranszmittere, amely csökkenti az idegi aktivitást és nyugtató hatást fejt ki. Az alacsony GABA-szint szorongáshoz és túlzott idegi izgatottsághoz vezethet.
  6. Glutamát: Az agy fő serkentő neurotranszmittere, amely elősegíti az idegsejtek közötti kommunikációt, és szerepe van a tanulásban és a memóriában. A túlzott glutamátszint neurotoxicitást okozhat, amely idegsejtkárosodáshoz vezet.
  7. Endorfinok: Természetes fájdalomcsillapítók, amelyek az örömérzetért és a fájdalomérzet csökkentéséért felelősek. Gyakran „boldogsághormonokként” említik őket, és edzés közben, vagy más, örömet okozó tevékenységek során szabadulnak fel.

A neurotranszmitterek működési zavarai

A neurotranszmitterek egyensúlyának zavarai különböző mentális és fizikai rendellenességekhez vezethetnek:

  • Depresszió: A szerotonin és a dopamin alacsony szintje, illetve az ezekre való érzékenység csökkenése depresszióhoz vezethet.
  • Szorongás és pánikbetegségek: A GABA alacsony szintje vagy a túlzott noradrenalin- és szerotoninszint szorongást válthat ki.
  • Alzheimer-kór: Az acetilkolin hiánya összefüggésben áll a memória és a kognitív képességek romlásával.
  • Parkinson-kór: A dopaminhiány miatt az idegsejtek közötti kommunikáció károsodik, ami mozgászavarokat okoz.

Neurotranszmitterek klinikai alkalmazása

A neurotranszmitterek szintjének szabályozása a mentális és neurológiai betegségek kezelésének egyik fő megközelítése. Bizonyos gyógyszerek képesek növelni vagy csökkenteni a neurotranszmitterek szintjét, illetve befolyásolni azok működését:

  • Szerotonin visszavétel-gátlók (SSRI-k): Ezek a depresszió és szorongás kezelésében használt gyógyszerek növelik a szerotonin szintjét az agyban.
  • Dopamin agonisták: Parkinson-kór kezelésében alkalmazzák a dopaminhiány pótlására.
  • GABA-agonisták: Nyugtatók és szorongáscsökkentők, amelyek növelik a GABA hatását, ezzel csökkentve a túlzott idegi aktivitást.
  • Acetilkolinészteráz-gátlók: Alzheimer-kór kezelésére használt gyógyszerek, amelyek növelik az acetilkolin szintjét.

Összefoglalás

A neurotranszmitterek alapvető szerepet játszanak az idegrendszer működésében, mivel közvetítik az információt az idegsejtek között. Ezek a molekulák szabályozzák a hangulatot, a fájdalomérzetet, a mozgást, az izomműködést és számos más testi és mentális funkciót. A neurotranszmitterek szintjének vagy működésének zavara különféle mentális és neurológiai betegségeket okozhat, míg a neurotranszmitterek szabályozásával számos betegség kezelhető.

Fordítások