nullhipotézis elfogadása

Kiejtés

  • IPA: [ ˈnulɦipoteːziʃɛlfoɡɒdaːʃɒ]

Főnév

nullhipotézis elfogadása

  1. (matematika, valószínűségszámítás, statisztika) A nullhipotézis elfogadása a statisztikai hipotézisvizsgálatban azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem találtunk elegendő bizonyítékot a nullhipotézis elvetésére. Fontos megjegyezni, hogy a nullhipotézist technikailag sosem *elfogadjuk*, hanem csak *nem vetjük el*; ez egy finom, de lényeges különbség.

Mi a nullhipotézis? A nullhipotézis (H₀) egy olyan kijelentés, amely azt feltételezi, hogy nincs hatás vagy nincs különbség a vizsgált csoportok között. A hipotézisvizsgálat célja annak eldöntése, hogy van-e statisztikailag szignifikáns bizonyíték a nullhipotézis elutasítására egy alternatív hipotézis (H₁) javára, amely azt állítja, hogy van hatás vagy különbség.

Nullhipotézis elfogadásának folyamata: 1. Hipotézisek megfogalmazása: Először megfogalmazzuk a nullhipotézist (H₀) és az alternatív hipotézist (H₁).

Például: - H₀: Nincs különbség két kezelés hatékonysága között. - H₁: Van különbség a két kezelés hatékonysága között.

2. Adatok gyűjtése: Kísérletek vagy megfigyelések segítségével adatokat gyűjtünk.

3. Statisztikai teszt alkalmazása: Alkalmazzuk a megfelelő statisztikai tesztet (pl. t-próba, χ²-próba, ANOVA), és kiszámítjuk a teszt statisztikáját.

4. Döntés: - Ha a teszt eredményeként kapott p-érték kisebb, mint az előre meghatározott szignifikanciaszint (például 0,05), akkor elutasítjuk a nullhipotézist, és úgy döntünk, hogy az alternatív hipotézis helytálló. - Ha a p-érték nagyobb vagy egyenlő a szignifikanciaszinttel, akkor nem vetjük el a nullhipotézist, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem találtunk elegendő bizonyítékot a különbség vagy hatás meglétére.

Miért nem "elfogadjuk" a nullhipotézist? - A statisztikai tesztek sosem adnak végleges választ arra, hogy a nullhipotézis igaz-e. Csak annyit mondanak, hogy az adatok alapján nem találtunk elegendő bizonyítékot az elutasítására. - A "nullhipotézis elfogadása" félrevezető lehet, mert arra utalna, hogy biztosan igaz, holott csak azt állítjuk, hogy nincs bizonyíték az elvetésére.

Példa: Ha egy klinikai kísérlet során azt vizsgáljuk, hogy egy új gyógyszer hatékonyabb-e, mint a placebo, és a statisztikai teszt alapján a p-érték 0,12, ami nagyobb, mint a szignifikanciaszint (pl. 0,05), akkor nem vethetjük el a nullhipotézist. Ez azt jelenti, hogy nincs bizonyítékunk arra, hogy a gyógyszer hatékonyabb lenne, de nem jelenti azt, hogy a gyógyszer biztosan hatástalan.

Következmények: - Nullhipotézis nem elvetése: A kutató arra a következtetésre jut, hogy a bizonyítékok alapján nem találtak statisztikailag szignifikáns különbséget vagy hatást. - További kutatás szükséges: A nullhipotézis nem elvetése azt is jelentheti, hogy újabb vizsgálatokra van szükség több adat gyűjtése céljából.

Ezért a statisztikai vizsgálat eredménye gyakran a bizonyítékok gondos mérlegelését igényli, nem pedig a hipotézisek egyszerű elfogadását vagy elvetését.