occasion

(occasioned szócikkből átirányítva)

Kiejtés

  • IPA: /əˈkeɪʒən/
  • hallgatás (US)

Főnév

occasion (tsz. occasions)

  1. alkalom
  2. kedvező körülmény

Ige

occasion (alapjelen, egyes szám harmadik személy occasions, folyamatos melléknévi igenév occasioning, második és harmadik alakja occasioned)

  1. alkalmat ad
  2. előidéz
  3. kivált
  4. létrehoz
  5. okoz