Kiejtés

  • IPA: [ ˈornidɒzol]

Főnév

ornidazol

  1. (gyógyszertan) Az ornidazol egy antibiotikum és antiprotozoon szer, amelyet különféle bakteriális és protozoonális fertőzések kezelésére használnak. Az ornidazol a nitroimidazolok csoportjába tartozik, és különösen hatékony anaerob baktériumok és protozoonok ellen, mint például a Trichomonas, Giardia, Entamoeba histolytica és más anaerob kórokozók. Gyakran alkalmazzák amebiasis, giardiasis, trichomoniasis és egyéb anaerob fertőzések kezelésére.

Ornidazol működési mechanizmusa

Az ornidazol a fertőző mikroorganizmusok DNS-éhez kötődve megszakítja annak szerkezetét és megakadályozza a kórokozók szaporodását. A gyógyszer redukálódik a kórokozók sejtjeiben, ami toxikus hatást fejt ki a DNS-re, ezáltal a sejtek pusztulását eredményezi. Az ornidazol különösen hatékony az anaerob baktériumok és bizonyos protozoonok ellen, amelyek oxigénszegény környezetben élnek.

Alkalmazási területek

  1. Amebiasis (amőbiázis): Az Entamoeba histolytica nevű parazita által okozott amebiasis kezelésére alkalmazzák, amely gyakran hasmenést, hasi fájdalmat és egyéb bélrendszeri tüneteket okoz.
  2. Giardiasis: A Giardia lamblia parazita okozta fertőzés kezelésére is hatékony, amely emésztési problémákat, például hasmenést és hasi diszkomfortot okozhat.
  3. Trichomoniasis: A Trichomonas vaginalis által okozott fertőzés, amely húgyúti és nemi szervi fertőzéseket okozhat férfiaknál és nőknél is, kezelhető ornidazollal.
  4. Anaerob bakteriális fertőzések: Az ornidazolt gyakran használják olyan fertőzések kezelésére is, amelyeket anaerob baktériumok okoznak, különösen hasi, nőgyógyászati és sebészeti fertőzések esetén.

Adagolás és alkalmazás

Az ornidazol tabletta formájában kapható, és az adagolás a fertőzés típusától, a beteg életkorától és egészségi állapotától függ. Általában naponta egyszer vagy kétszer kell bevenni, étkezés után, mivel így csökkenthetők a gyomor-bélrendszeri mellékhatások. A kezelés időtartama változó, de általában néhány naptól egy hétig tart, a fertőzés súlyosságától és a kórokozótól függően. A pontos adagolást és kezelési időtartamot az orvos határozza meg.

Mellékhatások

Az ornidazol általában jól tolerálható, de előfordulhatnak mellékhatások:

  1. Emésztőrendszeri panaszok: Hányinger, hányás, gyomorfájdalom, hasmenés és étvágytalanság gyakori mellékhatások lehetnek.
  2. Fejfájás és szédülés: Néhány beteg fejfájást, szédülést, vagy akár fáradtságot tapasztalhat a kezelés során.
  3. Keserű íz a szájban: Az ornidazol szedése keserű ízt okozhat a szájban, ami gyakran a kezelés elején jelentkezik.
  4. Idegrendszeri hatások: Ritka esetekben jelentkezhetnek súlyosabb idegrendszeri tünetek, például görcsök, izomremegés, zavartság, vagy aluszékonyság, különösen hosszú távú alkalmazás esetén.
  5. Allergiás reakciók: Bőrkiütés, viszketés, és egyéb allergiás tünetek ritkán fordulhatnak elő.

Ellenjavallatok

Az ornidazol alkalmazása bizonyos esetekben kerülendő:

  1. Allergia a nitroimidazolokra: Az ornidazol nem alkalmazható azoknál, akik allergiásak a nitroimidazol típusú antibiotikumokra, mint például a metronidazolra.
  2. Központi idegrendszeri betegségek: Súlyos idegrendszeri betegségek, például epilepszia vagy más görcsrohamokra hajlamos állapotok esetén az ornidazol alkalmazása nem ajánlott, mivel növelheti a görcsrohamok kockázatát.
  3. Terhesség és szoptatás: Bár az ornidazol teratogén hatása nem teljesen ismert, terhesség alatt csak akkor alkalmazzák, ha az előnyök meghaladják a lehetséges kockázatokat. Szoptatás alatt pedig az orvos döntése alapján kerül alkalmazásra.

Gyógyszerkölcsönhatások

Az ornidazol kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel, így mindig fontos, hogy a beteg tájékoztassa az orvosát az összes szedett gyógyszerről:

  1. Alkohol: Az ornidazol és az alkohol együttes alkalmazása kerülendő, mivel diszulfirám-szerű reakciót válthat ki, amely hányingert, hányást, bőrpírt és fejfájást okozhat.
  2. Antikoagulánsok: Az ornidazol fokozhatja a véralvadásgátló gyógyszerek, például a warfarin hatását, így szükséges lehet a véralvadási paraméterek szorosabb ellenőrzése.
  3. Antiepileptikumok: Egyes antiepileptikumok, például a fenitoin vagy a fenobarbitál csökkenthetik az ornidazol hatékonyságát.

Előnyök és hátrányok

Előnyök: - Hatékony a különböző protozoonok és anaerob baktériumok okozta fertőzések kezelésében. - Széles spektrumú hatása miatt többféle fertőzés ellen is alkalmazható. - Jól tolerálható és biztonságos a legtöbb beteg számára.

Hátrányok: - Mellékhatásokat okozhat, különösen emésztőrendszeri és idegrendszeri panaszokat. - Alkohol fogyasztása kerülendő a kezelés alatt a diszulfirám-szerű reakció miatt. - Ritka esetekben idegrendszeri mellékhatásokat okozhat, például szédülést és görcsrohamokat.

Összegzés

Az ornidazol egy hatékony antibiotikum és antiprotozoon szer, amelyet különböző bakteriális és protozoonális fertőzések kezelésére alkalmaznak, mint például amebiasis, giardiasis és trichomoniasis. Az ornidazol a kórokozók DNS-ét károsítva gátolja azok szaporodását, ami a fertőzés megszűnéséhez vezet. Bár általában jól tolerálható, néhány mellékhatás előfordulhat, különösen az emésztőrendszerre és az idegrendszerre vonatkozóan. Az ornidazol alkalmazása során fontos kerülni az alkoholfogyasztást, és szoros orvosi felügyeletet igényel, különösen központi idegrendszeri betegségek esetén.

Fordítások