páncélzat
Kiejtés
- IPA: [ ˈpaːnt͡seːlzɒt]
Főnév
páncélzat
- Harci eszközt (és személyzetét) védő vagy burkoló fémlemezek összessége. [1]
- (történelem) Páncél (a sisakkal, esetleg más tartozékával). [1]
- Műszaki berendezéseknek a káros sugárzástól védő burkolata. [1]
Etimológia
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | páncélzat | páncélzatok |
| tárgyeset | páncélzatot | páncélzatokat |
| részes eset | páncélzatnak | páncélzatoknak |
| -val/-vel | páncélzattal | páncélzatokkal |
| -ért | páncélzatért | páncélzatokért |
| -vá/-vé | páncélzattá | páncélzatokká |
| -ig | páncélzatig | páncélzatokig |
| -ként | páncélzatként | páncélzatokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | páncélzatban | páncélzatokban |
| -on/-en/-ön | páncélzaton | páncélzatokon |
| -nál/-nél | páncélzatnál | páncélzatoknál |
| -ba/-be | páncélzatba | páncélzatokba |
| -ra/-re | páncélzatra | páncélzatokra |
| -hoz/-hez/-höz | páncélzathoz | páncélzatokhoz |
| -ból/-ből | páncélzatból | páncélzatokból |
| -ról/-ről | páncélzatról | páncélzatokról |
| -tól/-től | páncélzattól | páncélzatoktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | páncélzatom | páncélzataim |
| a te | páncélzatod | páncélzataid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
páncélzata | páncélzatai |
| a mi | páncélzatunk | páncélzataink |
| a ti | páncélzatotok | páncélzataitok |
| az ő | páncélzatuk | páncélzataik |
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6