Kiejtés

  • IPA: [ ˈpirɛnzɛpin]

Főnév

pirenzepin

  1. (gyógyszertan) A pirenzepin egy szelektív M1 típusú muszkarin receptor antagonista, amelyet gyomorfekély kezelésére és a gyomorsavtermelés csökkentésére használnak. Mivel szelektíven hat az M1 receptorokra, a pirenzepin gátolja az acetilkolin nevű neurotranszmitter hatását a gyomor parietális sejtjeiben, ezzel csökkentve a gyomorsav elválasztását. Ez a hatás előnyös a gyomorfekély és a savas reflux betegségek kezelésében.

Pirenzepin működési mechanizmusa

A pirenzepin az M1 típusú muszkarin receptorok szelektív antagonistája. Az M1 receptorok az acetilkolinra érzékenyek, és ezek stimulálása fokozza a gyomorsavtermelést a gyomor parietális sejtjeiben. A pirenzepin blokkolja az M1 receptorokat, ami megakadályozza az acetilkolin kötődését, így csökkenti a gyomorsav szekrécióját. Fontos, hogy a pirenzepin elsősorban a gyomor receptoraira hat, így kevesebb mellékhatással jár, mint a nem szelektív antimuszkarin szerek, amelyek az egész testre kiterjednek.

Alkalmazási területek

  1. Gyomorfekély kezelése: A pirenzepin csökkenti a gyomorsav termelését, amely segít enyhíteni a gyomorfekély tüneteit és elősegíti a fekély gyógyulását.
  2. Savas reflux betegség (GERD): Bár a pirenzepin nem az első választás a savas reflux kezelésében, néhány esetben alkalmazzák, különösen, ha más savcsökkentők nem elérhetőek vagy nem bizonyulnak megfelelőnek.
  3. Gyomorsav okozta fájdalom enyhítése: A gyomorsavtermelés csökkentése által a pirenzepin enyhítheti a sav okozta fájdalmat és diszkomfortérzetet a gyomorban.

Adagolás és alkalmazás

A pirenzepint általában tabletta formájában alkalmazzák, és az adagolást az orvos határozza meg a beteg állapotától függően. A szokásos adag napi kétszer 25–50 mg, de a dózis a kezelendő állapot súlyosságától és a beteg egyéni válaszától függően változhat. A pirenzepint étkezés előtt ajánlott bevenni, mivel így fejti ki legjobban a gyomorsavra gyakorolt gátló hatását.

Fordítások