plauschen
Kiejtés
- IPA: /plaʊ̯ʃɛn/
Ige
plauschen (gyenge, E/3 jelen plauscht, múlt plauschte, befejezett geplauscht, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | plauschen | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | plauschend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | geplauscht | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich plausche | wir plauschen | i | ich plausche | wir plauschen |
du plauschst du plauscht1 |
ihr plauscht | du plauschest | ihr plauschet | ||
er plauscht | sie plauschen | er plausche | sie plauschen | ||
egyszerű múlt | ich plauschte | wir plauschten | ii | ich plauschte2 | wir plauschten2 |
du plauschtest | ihr plauschtet | du plauschtest2 | ihr plauschtet2 | ||
er plauschte | sie plauschten | er plauschte2 | sie plauschten2 | ||
felszólító mód | plausch (du) plausche (du) |
plauscht (ihr) |
1Hivatalosan engedélyezett Ausztriában; informális környezetben az egész német nyelvterületen előfordul.
2Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.