Wikiszótár

prokarióta

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈprokɒrijoːtɒ]

Főnév

prokarióta

  1. (gyógyszertan) A prokarióta sejtek egyszerű felépítésű, ősi sejttípusok, amelyek nem tartalmaznak membránnal körülvett sejtmagot vagy membránhoz kötött sejtszervecskéket. A prokarióták közé tartoznak a baktériumok és az archeák. Ezek a sejtek kisebbek és egyszerűbb felépítésűek, mint az eukarióták, és sok szempontból különböznek tőlük, bár szintén képesek önálló életre és minden alapvető életfolyamat elvégzésére.

A prokarióta sejtek felépítése

A prokarióta sejtek néhány alapvető sejtszerkezettel rendelkeznek, amelyek a következők:

  1. Nukleoid (sejtmaghely):
    • A prokariótákban a DNS szabadon helyezkedik el a sejtplazmában egy kör alakú kromoszóma formájában. Mivel nincs sejtmaghártya, a DNS közvetlenül a citoplazmában található. A nukleoidban a sejtműködéshez szükséges genetikai információ tárolódik.
  2. Plazmidok:
    • A prokarióta sejtek gyakran tartalmaznak kis, kör alakú DNS-molekulákat, amelyek plazmidoknak nevezettek. A plazmidok különböző géneket hordozhatnak, például antibiotikum-rezisztencia géneket, és képesek átjutni egyik sejtből a másikba, így a prokarióták genetikai változatosságát növelik.
  3. Citoplazma:
    • A citoplazma egy zselészerű anyag, amely kitölti a sejt belsejét, és amelyben az anyagcsere-folyamatok zajlanak. A citoplazma oldott anyagokat, riboszómákat és fehérjéket tartalmaz.
  4. Riboszómák:
    • A prokarióta sejtekben kisebb riboszómák találhatók, mint az eukariótákban, de ezek is a fehérjeszintézis helyei. A riboszómák a DNS által kódolt információ alapján fehérjéket állítanak elő, amelyek szükségesek a sejt működéséhez és szaporodásához.
  5. Sejthártya (plazmamembrán):
    • A sejthártya egy foszfolipid kettős rétegből áll, amely szabályozza az anyagok be- és kiáramlását. A prokarióták sejthártyája egyes esetekben hajtogatásokkal rendelkezik, amelyek növelik a felületet és segítik az anyagcsere-folyamatokat, például a fotoszintézist.
  6. Sejtfal:
    • A legtöbb prokarióta sejtet sejtfal veszi körül, amely biztosítja a sejt alakját és védelmet nyújt a környezeti hatások ellen. A baktériumok esetében a sejtfal peptidoglikánból épül fel, míg az archeák sejtfala eltérő kémiai szerkezetű.
  7. Külső burkok (nem minden prokariótában található meg):
    • Egyes baktériumok körül kapszula vagy nyálkaburok is lehet, amely további védelmet nyújt a sejt számára, és segíti a sejtek tapadását a felületekhez vagy más sejtekhez.
  8. Csillók és ostorok:
    • Számos prokarióta sejt rendelkezik csillókkal vagy ostorral, amelyek a mozgást szolgálják. Az ostorral a baktériumok képesek előre haladni folyadékban, míg a csillók a felszínen való mozgást segítik.

A prokarióta sejtek szaporodása

A prokarióta sejtek elsősorban bináris hasadással szaporodnak, ami egy egyszerű osztódási folyamat. Ebben az eljárásban a sejt DNS-e megkettőződik, majd a sejt kettéválik, és két genetikailag azonos leánysejt jön létre. Ez a gyors és hatékony szaporodási mód lehetővé teszi, hogy a baktériumok és archeák gyorsan elterjedjenek és alkalmazkodjanak a környezetük változásaihoz.

A prokarióták szerepe és jelentősége

  1. Ökológiai szerep:
    • A prokarióták alapvető szerepet játszanak a globális anyagciklusokban, például a nitrogén- és szénkörforgásban. A talajban és a vízben élő baktériumok lebontják a szerves anyagokat, ami nélkülözhetetlen a tápanyagok újrahasznosításához.
  2. Az emberi egészségre gyakorolt hatás:
    • A baktériumok közül sok hasznos az emberi egészség számára, például a bélbaktériumok, amelyek segítik az emésztést és a vitaminok szintézisét. Vannak azonban kórokozó baktériumok is, amelyek betegségeket okoznak, mint például a szalmonella vagy a tuberkulózist okozó baktérium.
  3. Biotechnológia és ipari alkalmazások:
    • A prokarióták jelentős szerepet játszanak a biotechnológiában, például az antibiotikumok előállításában, a genetikai mérnökségben és az ipari fermentációs folyamatokban, például a joghurt és a sajt előállításában.
  4. Szélsőséges környezetekben való túlélés:
    • Az archeák sokszor olyan extrém körülmények között élnek, ahol más élőlények nem tudnának megélni, például forró hőforrásokban, sós tavakban vagy savas környezetekben. Ez a tulajdonságuk lehetővé teszi számukra, hogy speciális, szűk élőhelyeken is elterjedjenek.

Prokarióta és eukarióta sejtek közötti különbségek

  • Sejtmag: A prokarióta sejtek nem rendelkeznek sejtmaggal; az örökítőanyag szabadon helyezkedik el a citoplazmában. Az eukarióta sejteknek van membránnal körülvett sejtmagjuk.
  • Organellumok: A prokarióta sejtekben nincsenek membránnal körülvett sejtszervecskék, míg az eukarióták mitokondriummal, endoplazmatikus retikulummal, Golgi-készülékkel és más organellumokkal rendelkeznek.
  • Méret: A prokarióta sejtek általában kisebbek (1-10 mikrométer), mint az eukarióta sejtek (10-100 mikrométer).
  • Sejtosztódás: A prokarióták bináris hasadással szaporodnak, az eukarióták pedig mitózissal vagy meiózissal.
  • Genetikai anyag: A prokarióták egyetlen kör alakú kromoszómát tartalmaznak, míg az eukarióták lineáris kromoszómákat, amelyek a sejtmagban találhatók.

Összegzés

A prokarióta sejtek egyszerű felépítésűek és nem rendelkeznek sejtmaggal vagy membránnal határolt sejtszervecskékkel, ám ennek ellenére képesek minden alapvető életfunkció ellátására. A baktériumok és archeák széles körben elterjedtek, és létfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztémákban, az emberi egészségben és az iparban. Az evolúció során az eukarióta sejtek valószínűleg ősi prokariótákból fejlődtek ki, így ezek a sejtek alapvető jelentőséggel bírnak az élővilág származása és változatossága szempontjából.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=prokarióta&oldid=3460534”