Wikiszótár

prosztatarák

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈprostɒtɒraːk]

Főnév

prosztatarák

  1. (gyógyszertan) A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb daganatos megbetegedése, amely a prosztata mirigysejtjeiből alakul ki. A prosztata egy kisméretű mirigy, amely a férfiak nemi szervrendszerének része, és a húgyhólyag alatt helyezkedik el. A prosztata legfőbb szerepe a sperma alkotóelemeinek, különösen a váladékoknak a termelése. A prosztatarák gyakran lassan növekvő és a kezdeti szakaszban gyakran nem okoz tüneteket, ezért sok esetben a diagnózist előrehaladott állapotban állítják fel.

A prosztatarák típusai

A prosztatarák leggyakoribb típusa a adenokarcinóma, amely a prosztata mirigysejtjeiből ered. A betegség más típusai, például szarkóma vagy neuroendokrin daganatok, ritkábban fordulnak elő. A prosztatarák gyakran lassan fejlődik, és a tünetek nem mindig jelennek meg azonnal, így sok esetben évekig tünetmentes maradhat.

Tünetek

A prosztatarák korai stádiumában általában nincsenek kifejezett tünetek, de ahogy a daganat növekszik, különféle problémák jelentkezhetnek. A leggyakoribb tünetek közé tartoznak:

  1. Vizeletürítési problémák:
    • Gyakoribb vizeletürítés, különösen éjszaka (nyújtott éjszakai vizelés).
    • Gyenge vagy megszakadó vizeletáram.
    • A vizeletürítés fájdalmas vagy égő érzéssel járhat.
  2. Vér a vizeletben vagy a spermában.
  3. Fájdalom:
    • Az alsó hátban, csípőben vagy a medencében fájdalom jelentkezhet, ha a rák átterjedt a csontokra.
    • A szexuális diszfunkció, például erekciós problémák is előfordulhatnak, mivel a prosztata közvetlenül érintkezik a szexuális működést befolyásoló idegekkel.
  4. Általános tünetek:
    • Fáradtság, fogyás, étvágytalanság is jelentkezhet, ha a betegség előrehaladott stádiumba kerül.

Kockázati tényezők

A prosztatarák pontos oka nem teljesen ismert, de számos kockázati tényező ismert, amelyek növelhetik a betegség kialakulásának esélyét:

  1. Kor: A prosztatarák kockázata növekszik az életkor előrehaladtával, és a betegség leggyakrabban 65 éves kor után alakul ki.
  2. Családi anamnézis: Ha egy közeli hozzátartozónál előfordult prosztatarák, akkor a férfiaknak nagyobb esélyük van a betegségre.
  3. Faji háttér: A fekete férfiak körében nagyobb a prosztatarák előfordulása, míg az ázsiai férfiak körében alacsonyabb a kockázat.
  4. Táplálkozás és életmód: A zsíros, vörös húsokban gazdag étrend, a túlsúly és a mozgásszegény életmód fokozhatják a betegség kockázatát.

Diagnózis

A prosztatarák diagnózisa általában az alábbi vizsgálatokkal történik:

  1. Rektális digitális vizsgálat (DRE): Az orvos az ujjával vizsgálja meg a prosztatát a végbélen keresztül. Az elváltozások, például csomók vagy keményedések, a prosztata megnagyobbodását jelezhetik.
  2. Prosztata-specifikus antigén (PSA) teszt: A PSA egy fehérje, amelyet a prosztata termel. Magas PSA szint jelezheti a prosztatarákot, de más tényezők, például jóindulatú prosztata megnagyobbodás vagy gyulladás is okozhatják. A PSA teszt nem ad egyértelmű választ, de segíthet a további vizsgálatok indításában.
  3. Biopszia: Ha a PSA szintje magas, vagy a DRE során elváltozásokat észlelnek, biopsziát végezhetnek, amely során szövetmintát vesznek a prosztatából, hogy megvizsgálják, van-e rákos sejtek jelenléte.
  4. Képalkotó vizsgálatok: A rák terjedésének meghatározására ultrahang, számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot végezhetnek.

Kezelési lehetőségek

A prosztatarák kezelése számos tényezőtől függ, például a daganat stádiumától, a beteg életkorától és általános egészségi állapotától. A kezelés főbb lehetőségei:

  1. Megfigyelés (aktív megfigyelés): Ha a rák nagyon lassan növekvő, és a beteg életkora vagy egyéb egészségi problémái miatt a kezelés kockázatai meghaladják a lehetséges előnyöket, az orvos dönthet úgy, hogy rendszeres kontroll alatt tartja a beteg állapotát anélkül, hogy azonnali kezelést alkalmazna.
  2. Sebészeti kezelés (prostatektómia): A prosztata eltávolítása (radikális prostatektómia) a leggyakoribb kezelési forma a prosztatarák korai stádiumában, amikor a daganat még nem terjedt el. A műtét során az orvos eltávolítja a teljes prosztatát, és esetleg a környező szöveteket, nyirokcsomókat is.
  3. Sugárkezelés: A sugárkezelés célja a rákos sejtek elpusztítása, és a prosztatarák kezelésének egy másik módja. A sugárkezelés lehet külső (a test kívülről történő besugárzása) vagy belső (brachyterápia, amikor sugárzó anyagot helyeznek a prosztatába).
  4. Hormonterápia: A prosztatarák sejtjei a férfi hormon, az androgén, különösen a tesztoszteron hatására nőhetnek. A hormonterápia célja az androgén szint csökkentése, ezzel gátolva a rákos sejtek növekedését. Ezt a kezelést akkor alkalmazzák, ha a daganat elterjedt, vagy ha a helyi kezelés nem volt eredményes.
  5. Kemoterápia: Előrehaladott prosztatarák esetén, amikor a daganat már nem reagál a hormonkezelésre, kemoterápiát alkalmazhatnak, hogy megpróbálják csökkenteni a rákos sejtek növekedését.
  6. Immunterápia és célzott kezelés: Az újabb kutatások célzott terápiákat és immunoterápiás kezeléseket is kifejlesztettek, amelyek különösen a prosztatarák késői stádiumaiban lehetnek hatékonyak.

Prognózis

A prosztatarák prognózisa nagymértékben függ a daganat stádiumától, a beteg életkorától és általános egészségi állapotától. A korai stádiumban és lokalizált prosztatarákban a túlélési esélyek kedvezőek. A betegség előrehaladott stádiumában, amikor a rák már más szervekre is átterjedt, a kezelési lehetőségek korlátozottak, és a prognózis általában kevésbé kedvező.

Összegzés

A prosztatarák egy olyan betegség, amely sok esetben lassan fejlődik, és korai stádiumban gyakran nem okoz tüneteket. Az időben történő felismerés és kezelés, különösen a korai szakaszban, jelentősen javíthatja a túlélési esélyeket.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=prosztatarák&oldid=3473958”