Kiejtés

  • IPA: [ ˈrifɒmpit͡sin]

Főnév

rifampicin

  1. (gyógyszertan) A rifampicin egy széles spektrumú antibiotikum, amelyet elsősorban a tuberkulózis (TBC) és más mycobacteriumok által okozott fertőzések, például a lepra kezelésére használnak. A rifampicin fontos szerepet tölt be a TBC kezelésében, mivel hatékony a Mycobacterium tuberculosis ellen, és más TBC-ellenes gyógyszerekkel kombinálva alkalmazzák, hogy megelőzzék a baktérium rezisztenciájának kialakulását.

A rifampicin hatásmechanizmusa

A rifampicin gátolja a baktériumok DNS-függő RNS-polimeráz enzimét, amely nélkülözhetetlen a baktériumok RNS-szintéziséhez és szaporodásához. A DNS-függő RNS-polimeráz enzim gátlásával a rifampicin megakadályozza a baktériumok fehérjeszintézisét, ami végül a baktérium pusztulásához vezet. Hatása miatt a rifampicin baktericid (baktériumölő), és rendkívül hatékony a Mycobacterium tuberculosis ellen.

Alkalmazási területek

  1. Tuberkulózis (TBC): A rifampicint az első vonalbeli TBC-kezelési protokoll részeként alkalmazzák, általában más antibiotikumokkal (például izoniazid, pirazinamid és etambutol) kombinálva.
  2. Lepra: A rifampicin a lepra (Hansen-kór) kezelésére is alkalmazható, általában más antibiotikumokkal együtt, hogy csökkentse a rezisztencia kialakulásának kockázatát.
  3. Atípusos mycobacterium fertőzések: Bizonyos esetekben a rifampicin alkalmazható a nem tuberkulózis mycobacteriumok (pl. Mycobacterium avium komplex) okozta fertőzések kezelésére is.
  4. Meningococcus hordozás megszüntetése: Néha a rifampicint alkalmazzák a Neisseria meningitidis baktérium hordozásának megszüntetésére, hogy megelőzzék a meningococcus által okozott agyhártyagyulladás terjedését.

Adagolás és alkalmazás

A rifampicint általában tabletta vagy kapszula formájában alkalmazzák, de súlyos esetekben intravénásan is beadható. A gyógyszert naponta egyszer, éhgyomorra kell bevenni, mivel a táplálék csökkentheti a felszívódását. A pontos adagolást és a kezelés időtartamát az orvos határozza meg, és a betegnek szigorúan be kell tartania az előírt terápiát a kezelés sikere érdekében.

Mellékhatások és kockázatok

A rifampicin hatékony, de számos mellékhatással járhat:

  1. Májkárosodás (hepatotoxicitás): A rifampicin májkárosító hatású lehet, különösen akkor, ha más hepatotoxikus gyógyszerekkel kombinálják. Rendszeres májfunkciós ellenőrzés szükséges a kezelés alatt.
  2. Narancssárga elszíneződés: A rifampicin a vizelet, könnyek, nyál és verejték narancssárgás elszíneződését okozhatja. Ez ártalmatlan, de meglepő lehet a betegek számára.
  3. Emésztési panaszok: Hányinger, hányás, hasi fájdalom és étvágytalanság előfordulhat.
  4. Allergiás reakciók: Bőrkiütés, viszketés vagy súlyos allergiás reakciók, például anafilaxia is felléphet.
  5. Influenza-szerű tünetek: Egyes betegek influenza-szerű tüneteket, például lázat, fejfájást és izomfájdalmat tapasztalhatnak.

Figyelmeztetések és óvintézkedések

  • Rendszeres májfunkciós ellenőrzés: A rifampicin májkárosodást okozhat, ezért májbetegséggel küzdőknél körültekintően kell alkalmazni, és a májfunkciót rendszeresen ellenőrizni kell.
  • Terhesség és szoptatás: A rifampicin alkalmazása terhesség és szoptatás alatt csak orvosi felügyelet mellett történhet, mivel átjut a méhlepényen és az anyatejbe, és hatással lehet a magzatra vagy a csecsemőre.
  • Enzimindukció: A rifampicin enziminduktor, ami azt jelenti, hogy fokozza más gyógyszerek lebontását a szervezetben, így egyes gyógyszerek hatékonyságát csökkentheti (például fogamzásgátlók, véralvadásgátlók).
  • Kontaktlencse elszíneződése: A rifampicin narancssárgára színezheti a kontaktlencséket, ezért a betegeknek érdemes lehet eldobható lencséket használni.

Kölcsönhatások más gyógyszerekkel

A rifampicin fokozza egyes gyógyszerek metabolizmusát a májban, így csökkentheti azok hatékonyságát. Különösen óvatosnak kell lenni a következőkkel:

  • Fogamzásgátlók: A rifampicin csökkentheti a hormonális fogamzásgátlók hatékonyságát, így szükség lehet alternatív védekezési módszerre.
  • Antikoagulánsok: A rifampicin csökkentheti a véralvadásgátlók hatékonyságát, ezért szükség lehet a dózis módosítására.
  • HIV-gyógyszerek: A rifampicin kölcsönhatásba léphet egyes antiretrovirális szerekkel, ezért szükség lehet más TBC-ellenes gyógyszerekre a HIV-pozitív betegeknél.

Összegzés

A rifampicin egy hatékony antibiotikum, amely kulcsszerepet játszik a TBC és más mycobacteriumok okozta fertőzések kezelésében. Bár hatékony, mellékhatásai és gyógyszerkölcsönhatásai miatt szoros orvosi felügyeletet igényel. A rendszeres májfunkciós ellenőrzés, a szigorú adagolási rend betartása és a megfelelő óvintézkedések mind szükségesek a sikeres és biztonságos kezeléshez.

Fordítások