roxatidin
Kiejtés
- IPA: [ ˈroksɒtidin]
Főnév
roxatidin
- (gyógyszertan) A roxatidin egy H2-receptor blokkoló gyógyszer, amelyet elsősorban gyomorsavval kapcsolatos betegségek kezelésére használnak, mint például a gyomorfekély, a nyombélfekély és a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD). A roxatidin blokkolja a gyomor parietális sejtjein található H2-receptorokat, így csökkenti a gyomorsav termelését, ami elősegíti a gyomor és a nyombél nyálkahártyájának gyógyulását.
Roxatidin működési mechanizmusa
A roxatidin a gyomorban található H2-hisztamin receptorokat blokkolja, ezáltal csökkentve a gyomorsav termelését. A hisztamin a gyomorsav kiválasztását serkenti, így ennek gátlása csökkenti a gyomorsav szintjét, és segít a sav okozta károsodások gyógyulásában. A roxatidin hatása hosszú távú, így előnyös lehet a napi egyszeri adagolásban.
Alkalmazási területek
- Gyomorfekély és nyombélfekély: A roxatidin hatékonyan csökkenti a savtermelést, elősegítve a fekélyek gyógyulását.
- Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD): Csökkenti a gyomorsav mennyiségét, így enyhíti a gyomorégést és más refluxos tüneteket.
- Savas emésztési zavarok: A roxatidin alkalmas az olyan savas emésztési panaszok kezelésére is, mint a gyomorégés és a savas diszpepszia.
Adagolás és alkalmazás
A roxatidint általában tabletta formájában alkalmazzák, és az ajánlott adag felnőtteknek napi 75-150 mg, amelyet általában egyszer lefekvés előtt, vagy napi kétszer (reggel és este) kell bevenni. Az adagolást és a kezelés időtartamát az orvos határozza meg a beteg állapota és a kezelési cél alapján. Gyomorfekély esetén a kezelés időtartama általában néhány hét.
Mellékhatások
A roxatidin alkalmazása során előfordulhatnak mellékhatások, bár általában jól tolerálható:
- Fejfájás: Gyakori mellékhatás lehet, különösen a kezelés elején.
- Szédülés: Ritkán előfordulhat szédülés vagy álmosság.
- Emésztőrendszeri panaszok: Hányinger, székrekedés vagy hasmenés ritkán jelentkezhet.
- Allergiás reakciók: Ritka esetben allergiás reakciók, például bőrkiütés és viszketés fordulhatnak elő.
- Májenzimek emelkedése: Nagyon ritka esetekben a májenzimek emelkedése figyelhető meg, ezért a májfunkció ellenőrzése ajánlott a hosszabb ideig tartó kezelés során.
Ellenjavallatok
A roxatidin alkalmazása bizonyos esetekben kerülendő:
- Allergia a H2-receptor blokkolókra: Azoknál a betegeknél, akik allergiásak a roxatidinre vagy más H2-receptor blokkolókra, nem alkalmazható.
- Súlyos vesekárosodás: A roxatidin nagyobb része a vesén keresztül ürül, ezért súlyos vesekárosodás esetén az adagolást csökkenteni kell, vagy más kezelés választható.
- Terhesség és szoptatás: A roxatidin terhesség és szoptatás alatt csak orvosi javaslat alapján és szigorú felügyelet mellett alkalmazható.
Gyógyszerkölcsönhatások
A roxatidin kölcsönhatásba léphet más gyógyszerekkel:
- Antacidok: Az antacidok csökkenthetik a roxatidin felszívódását, ezért célszerű külön időpontban bevenni őket.
- Protonpumpa-gátlók: Mivel mindkét gyógyszer a gyomorsav csökkentésére szolgál, együttes alkalmazásuk túlságosan alacsony gyomorsavat eredményezhet.
- Véralvadásgátlók: A roxatidin fokozhatja bizonyos véralvadásgátlók, például a warfarin hatását, így szükség lehet a véralvadás gyakori ellenőrzésére.
Előnyök és hátrányok
Előnyök: - Hatékonyan csökkenti a gyomorsavat, elősegítve a fekélyek gyógyulását és a refluxos tünetek enyhítését. - Hosszú hatásának köszönhetően napi egyszeri adagolás is elegendő lehet. - Jól tolerálható, és ritkán okoz súlyos mellékhatásokat.
Hátrányok: - Bizonyos gyógyszerekkel való kölcsönhatása miatt óvatosságot igényel. - Ritka esetekben okozhat fejfájást, szédülést és emésztőrendszeri panaszokat. - Súlyos vesekárosodásban és allergia esetén nem alkalmazható.
Összegzés
A roxatidin egy hatékony H2-receptor blokkoló, amelyet gyomorsavval kapcsolatos betegségek, például gyomorfekély, nyombélfekély és reflux kezelésére alkalmaznak. Csökkenti a gyomorsav termelését, ezáltal enyhíti a savas tüneteket és elősegíti a nyálkahártya gyógyulását. Alkalmazása során fontos figyelni az esetleges mellékhatásokra és a gyógyszerkölcsönhatásokra, különösen hosszabb ideig tartó kezelés esetén.