Kiejtés

  • IPA: [ ˈʃɛjtmɒɡ]

Főnév

sejtmag

  1. (gyógyszertan) A sejtmag (nucleus) egy membránnal körülvett sejtszervecske, amely az eukarióta sejtekben található, és a sejt genetikai anyagát (DNS) tartalmazza. A sejtmag irányítja a sejt működését, mivel szabályozza a fehérjeszintézist és az anyagcsere-folyamatokat. Az örökítőanyag (DNS) a sejtmagban kromoszómák formájában található, és a DNS-molekulákon lévő gének hordozzák a sejt életműködéséhez és szaporodásához szükséges információkat.

A sejtmag felépítése

  1. Sejtmaghártya (nukleáris membrán):
    • A sejtmagot egy kettős foszfolipid rétegből álló membrán, a sejtmaghártya veszi körül, amely elválasztja a sejt többi részétől. A sejtmaghártya pórusokat tartalmaz, amelyeken keresztül az anyagok, például RNS-ek és fehérjék, átjuthatnak a citoplazmába vagy onnan a sejtmagba.
  2. Nukleoplazma (sejtmagnedv):
    • A nukleoplazma a sejtmag belsejében található folyékony közeg, amelyben a kromoszómák és más sejtszervecskék helyezkednek el. A nukleoplazma különféle fehérjéket, enzimeket és nukleinsavakat tartalmaz, amelyek a DNS-működéshez és -replikációhoz szükségesek.
  3. Kromatin:
    • A kromatin a sejtmagban található DNS és fehérjék (hisztonok) összessége. A kromatin szálak laza szerkezetűek, de a sejtosztódás előtt kromoszómák formájában sűrűsödnek össze, amelyek láthatóvá válnak a mikroszkóp alatt. A kromatin biztosítja a gének elérhetőségét a transzkripció (RNS szintézis) számára.
  4. Kromoszómák:
    • A kromoszómák a kromatin tömör, szervezett formái, amelyek a sejtosztódás során válnak jól láthatóvá. Az emberi sejtekben 46 kromoszóma található (23 pár), amelyek az összes genetikai információt hordozzák.
  5. Sejtmagvacska (nukleolusz):
    • A sejtmagvacskában zajlik a riboszómális RNS (rRNS) szintézise és a riboszómák előállítása. Ez a sejtmag egy sűrűbb, sötétebb területe, amely kiemelkedő szerepet játszik a fehérjeszintézisben szükséges riboszómák létrehozásában.

A sejtmag funkciói

  1. Genetikai információ tárolása és védelme:
    • A sejtmag tartalmazza a sejt DNS-ét, amelyen a gének kódolva vannak. Ezek a gének hordozzák azokat az utasításokat, amelyek szükségesek a fehérjeszintézishez és az egyéb sejtfunkciókhoz. A sejtmaghártya megvédi a DNS-t a citoplazmában lévő káros hatásoktól.
  2. RNS szintézise és génkifejeződés szabályozása:
    • A sejtmagban zajlik az RNS szintézise, amely során a DNS-ből RNS-molekulák képződnek. Ezek az RNS-ek, különösen a hírvivő RNS-ek (mRNS-ek), a fehérjeszintézishez szükséges információkat szállítják a citoplazmában lévő riboszómákhoz. A sejtmag felelős annak szabályozásáért, hogy mely gének aktívak, és hogy mikor történik meg az RNS-szintézis.
  3. Sejtosztódás irányítása:
    • A sejtmagban tárolt DNS megkettőződik, mielőtt a sejt osztódik, így biztosítva, hogy mindkét leánysejt megkapja a szükséges genetikai információt. A kromoszómák formálódása és szétválása a sejtmagban zajlik le, ami biztosítja a pontos genetikai átadást.
  4. Riboszómák előállítása:
    • A sejtmagvacskában történik a riboszómális RNS szintézise, amely a riboszómák szerkezeti alapját adja. A riboszómák a fehérjeszintézis helyei, így a sejtmag közvetetten fontos szerepet játszik a fehérjék előállításában.

A sejtmag jelentősége az eukarióta sejtekben

A sejtmag teszi lehetővé, hogy az eukarióta sejtek komplexebb felépítésűek és funkcionálisan specializáltak legyenek. A sejtmag különválasztja a DNS-t a citoplazmától, ami lehetővé teszi a génkifejeződés precíz szabályozását, a gének pontos replikációját és az RNS-ek biztonságos szintézisét. A sejtmag így alapvető szerepet játszik az eukarióta sejtek és a komplex élőlények fejlődésében és működésében.

Összegzés

A sejtmag az eukarióta sejtek irányító központja, amely tartalmazza a genetikai információt és szabályozza a sejt működését. Membránnal körülvett szerkezet, amelyen belül a DNS biztonságban van a citoplazmától, és lehetővé teszi a gének szabályozott kifejeződését. A sejtmag nélkülözhetetlen a sejtosztódáshoz, a fehérjeszintézishez és az anyagcsere-folyamatok szabályozásához, így alapvető szerepe van az eukarióta sejtek működésében és az élőlények fejlődésében.

Fordítások