Wikiszótár

székrekedés

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈseːkrɛkɛdeːʃ]

Főnév

székrekedés

  1. (orvostudomány, gyógyszertan) A székrekedés (latinul obstipatio) olyan gyakori emésztőrendszeri probléma, amely során a bélmozgások ritkábbá válnak, a széklet keménnyé és nehezen üríthetővé válik, ami diszkomfortot és hasi fájdalmat okozhat. Székrekedés esetén a székletürítés gyakorisága heti három alkalomnál kevesebb lehet, és a betegek gyakran számolnak be arról, hogy erőltetniük kell az ürítést, vagy nem éreznek teljes kiürülést. Székrekedés bármely korosztályt érinthet, de különösen gyakori idősebb felnőttek és olyan emberek körében, akik alacsony rosttartalmú étrendet követnek vagy nem fogyasztanak elegendő folyadékot.

A székrekedés tünetei

A székrekedés különféle tünetekkel járhat, amelyek az egyén életmódjától, étrendjétől és egészségi állapotától függően változhatnak. A leggyakoribb tünetek a következők:

  1. Ritka székletürítés: Heti három alkalomnál kevesebb bélmozgás.
  2. Kemény és száraz széklet: A széklet állaga nehezíti az ürítést, gyakran apró, kemény golyókként ürül.
  3. Erőlködés a székletürítés során: Székrekedés esetén az ürítéshez erőteljesebb erőfeszítés szükséges.
  4. Nem teljes kiürülés érzése: A székrekedésben szenvedők gyakran érzik úgy, hogy a bélmozgás után sem ürült ki teljesen a bélrendszerük.
  5. Hasi diszkomfort és puffadás: Gyakran kíséri felfúvódás, haspuffadás és fájdalomérzet, ami kellemetlenséget okozhat.

A székrekedés okai

A székrekedés kialakulásának számos oka lehet, amelyek között étrendi, életmódbeli és egészségügyi tényezők is szerepelnek:

  1. Alacsony rosttartalmú étrend: A rostok hozzájárulnak a széklet tömegéhez, lágyításához és mozgásához az emésztőrendszerben. Ha étrendünkben kevés a rost, a széklet keményebbé válhat, ami székrekedéshez vezethet.
  2. Elégtelen folyadékbevitel: A megfelelő hidratáltság segíti a széklet puhítását. Ha nem iszunk elegendő vizet, a széklet keményebb lesz, mivel a vastagbél több vizet szív fel belőle.
  3. Mozgásszegény életmód: A fizikai aktivitás serkenti a bélműködést. Ha kevés a mozgás, különösen időseknél vagy ülőmunkát végzőknél, nő a székrekedés kialakulásának kockázata.
  4. Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként székrekedést okozhatnak, például az opioid fájdalomcsillapítók, egyes antidepresszánsok, antihisztaminok, diuretikumok és magas vérnyomásra szedett kalciumcsatorna-blokkolók.
  5. Szokások megváltozása vagy utazás: Az utazás vagy új környezet hatással lehet a bélmozgások ritmusára, mivel a székletürítés folyamata összefügg a napi rutinnal és időzítéssel.
  6. Bélrendszeri betegségek: Bizonyos betegségek, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS), divertikulitisz vagy bélgyulladások szintén székrekedést okozhatnak.
  7. Hormonális változások: A terhesség alatt és az idősebb korban, valamint hormonális zavarok esetén, például pajzsmirigy alulműködésnél, megnőhet a székrekedés kockázata.

A székrekedés diagnosztizálása

A székrekedés diagnosztizálásához az orvos részletesen kikérdezi a beteget az életmódjáról, étrendjéről, gyógyszerhasználatáról és bélmozgásairól. A következő vizsgálatokat és diagnosztikai módszereket alkalmazhatják:

  1. Fizikai vizsgálat: Az orvos hasi tapintással megvizsgálhatja a vastagbél állapotát, illetve végbéltükrözésre is sor kerülhet.
  2. Széklet- és vérvizsgálatok: A székletvizsgálat kizárhatja az emésztőrendszeri fertőzéseket, a vérvizsgálat pedig jelezheti az alultápláltságot vagy hormonális rendellenességeket.
  3. Képalkotó vizsgálatok: Hasi röntgen vagy kolonoszkópia segíthet feltárni a bélrendszeri akadályokat vagy elváltozásokat, amelyek székrekedést okozhatnak.
  4. Manometria és ballon-expulziós teszt: Ezek a tesztek a végbél és a záróizom működésének értékelésére szolgálnak, különösen, ha a székrekedés hátterében az izom- vagy idegrendszeri rendellenességek gyanúja merül fel.

A székrekedés kezelése

A székrekedés kezelése az életmódbeli változtatásokra, az étrend módosítására és szükség esetén gyógyszeres kezelésre épül. A kezelés célja a bélmozgások rendszeresebbé tétele és a székletürítés megkönnyítése.

  1. Rostbevitel növelése: Az oldható és oldhatatlan rostok egyaránt fontosak a széklet tömegének és víztartalmának növeléséhez. A napi 25-30 gramm rost fogyasztása javasolt, amely forrás lehet gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák és magvak.
  2. Folyadékbevitel növelése: Az elegendő vízivás (napi 2-3 liter) lágyítja a székletet és megkönnyíti a bélmozgást.
  3. Rendszeres testmozgás: A mozgás, például séta, jóga vagy más, mérsékelt intenzitású edzés segíthet serkenteni a bélműködést.
  4. Ürítési szokások kialakítása: Fontos, hogy rendszeresen ürítsünk, és ne tartsuk vissza a székelési ingert, mivel ez súlyosbíthatja a székrekedést.
  5. Hashajtók: Rövid távú székrekedés esetén különféle hashajtók használhatók, például:
    • Ozmótikus hashajtók (pl. laktulóz, polietilénglikol): Megtartják a vizet a belekben, így puhítják a székletet.
    • Stimuláns hashajtók (pl. szennalevél, biszakodil): Serkentik a bélmozgást, de hosszú távú alkalmazásuk nem ajánlott.
    • Lágyítók (pl. docusát): Lágyítják a székletet, megkönnyítve az ürítést.
  6. Probiotikumok: A bélflóra egyensúlyának helyreállítására szolgálnak, amelyek segíthetnek a bélműködés szabályozásában.
  7. Gyógyszerek: Krónikus székrekedés esetén az orvos felírhat olyan gyógyszereket, amelyek specifikusan a bélműködést serkentik vagy a széklet ürítését segítik. Ide tartozhatnak az olyan szerek, mint a linaclotid vagy a prucaloprid.

Székrekedés gyermekeknél és időseknél

A gyermekek és az idősek különösen hajlamosak a székrekedésre, különböző okokból:

  • Gyermekek: A kisgyermekeknél

a székrekedés gyakran étrendi vagy pszichológiai tényezők miatt alakul ki. A folyadékbevitel növelése, rostos étrend bevezetése, valamint az ürítési szokások kialakítása segíthet.

  • Idősek: Az idősebb korosztályban a székrekedés gyakran a mozgásszegény életmód, az alacsony rostbevitel, valamint egyes gyógyszerek mellékhatásainak következménye. Az időseknél a megfelelő folyadékbevitel, a rostban gazdag étrend és szükség esetén enyhe hashajtók használata segíthet.

A székrekedés megelőzése

A székrekedés megelőzésének legjobb módja az egészséges életmód fenntartása, amely magában foglalja a rendszeres mozgást, a rostban gazdag étrendet és a megfelelő hidratációt. Az étrendi változtatások és az egészséges szokások kialakítása segíthet a bélműködés szabályozásában és a székrekedés elkerülésében.

Összefoglalás

A székrekedés gyakori, de legtöbbször életmódbeli változtatásokkal kezelhető probléma. A megfelelő étrend, elegendő folyadékfogyasztás és testmozgás segíthet a székletürítés szabályozásában és a székrekedés megelőzésében. Ha a székrekedés krónikus, orvosi vizsgálatra lehet szükség, hogy kizárják az esetleges szervi okokat és megtalálják a legmegfelelőbb kezelési megoldást.

Etimológia

szék +‎ rekedés

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=székrekedés&oldid=3457113”