szélfogó
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈseːlfoɡoː]
Melléknév
szélfogó
- Gépkocsi, motorkerékpár, repülőgép elülső részén> üvegből v. üvegszerű műanyagból készült lemez, a vezetőnek széltől, portól való megvédésére; szélvédő.
- Tervszerűen ültetett fasor, erdősáv, élősövény v. kerítésszerű építmény értékes növényeknek, vasúti pályának v. más építménynek szél v. kül. hófúvás káros hatásától való megvédésére v. futóhomoknak a szél által való elhordása ellen.
- (elavult) Nádból, sövényből, néha deszkából készült, kerítéshez hasonló építmény, szabadon telelő állatok védelmére.
- Bejárati ajtó előtt kisebb nyitott v. ajtóval zárható fedett előtér, amely arra való, hogy az ajtó előtt várakozókat a rossz időjárástól védje, v. a belső helyiség(ek)nek a gyakori ajtónyitogatás folytán való lehűlését akadályozza.
- Kéményre szerelt készülék, annak megakadályozására, hogy a szél a kéménybe fújjon.
- (hajózás) Nagy nyílású széles cső, amelyen a fűtőkhöz friss levegő jut.
szélfogós.
Etimológia
Főnév
szélfogó