fogó

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈfoɡoː]

Főnév

fogó

Etimológia

fog folyamatos melléknévi igeneve.

Származékok

• (összetételek): cukorfogó, csípőfogó, csirkefogó, egérfogó, hangfogó, harapófogó, kézfogó, pártfogó, sárfogó, szegecsfogó, szélfogó, szorítófogó, tépőfogó, vasfogó, vadkacsafogó

Fordítások

Tartalom

albán: pincë (sq) nn alsószorb: klěšće (dsb) tsz angol: pliers (en) tsz, pincers (en) tsz arab: زردية‎ (ar) nn (zaradiyya) baskír: ҡыпһыуыр (ba) (qïphïwïr), ҡыпсыуыр (ba) (qïpsïwïr) belarusz: абцугі (be) tsz (abcuhí) cigány: klestyé (rom) cseh: kleště (cs) dán: tang (da) eszperantó: pinĉilo (eo) finn: pihdit (fi) tsz, tongit (fi) tsz francia: pince (fr) nn nyugati fríz: tange (fy) kn görög: πένσα (el) nn (pénsa) grúz: ბრტყელტუჩა (ka) (brṭq̇elṭuča) héber: מלקחים‎ (he) (melkachájim) holland: tang (nl) hn or nn indonéz: tang (id) japán: プライヤー (ja) (paraiyā), ペンチ (ja) (penchi) kínai: 鉗子 (zh), 钳子 (zh) (qiánzi), 鉗 (zh), 钳 (zh) (qián) koreai: 플라이어 (ko) (peullaieo)

lengyel: cęgi (pl) tsz, kombinerki (pl) tsz maláj: tang (ms) máltai: tnalja (mt) nn német: Zange (de) nn norvég: tang (no) hn or nn olasz: pinza (it) nn orosz: плоскогубцы (ru) tsz (ploskogúbcy), пассатижи (ru) tsz (passatíži), щипцы (ru) hn tsz (ščipcý), клещи (ru) tsz (kléšči), кусачки (ru) tsz (kusáčki) örmény: տափակաշուրթ (hy) (tapʿakašurtʿ) portugál: alicate (pt) hn román: clește (ro) hn spanyol: alicate (es) hn svéd: tång (sv) kn szlovén: klešče (sl) tsz üzbég: ombur (uz) velencei: pensa (vec) vietnámi: cái kìm (vi), kềm (vi)

Melléknév

fogó