tüfteln
Kiejtés
- IPA: /tyːftɛln/
Ige
tüfteln (gyenge, E/3 jelen tüftelt, múlt tüftelte, befejezett getüftelt, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | tüfteln | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | tüftelnd | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | getüftelt | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich tüftle ich tüftele ich tüftel |
wir tüfteln | i | ich tüftele ich tüftle |
wir tüfteln |
du tüftelst | ihr tüftelt | du tüftelest du tüftlest |
ihr tüftelet ihr tüftlet | ||
er tüftelt | sie tüfteln | er tüftele er tüftle |
sie tüfteln | ||
egyszerű múlt | ich tüftelte | wir tüftelten | ii | ich tüftelte1 | wir tüftelten1 |
du tüfteltest | ihr tüfteltet | du tüfteltest1 | ihr tüfteltet1 | ||
er tüftelte | sie tüftelten | er tüftelte1 | sie tüftelten1 | ||
felszólító mód | tüftle (du) tüftel (du) tüftele (du) |
tüftelt (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.