Kiejtés

  • IPA: [ ˈtɒxit͡sɒrdijɒ]

Főnév

tachycardia

  1. (gyógyszertan) A tachycardia (tachikardia) egy olyan állapot, amikor a szívverés nyugalmi állapotban is gyorsabb a normálisnál, általában meghaladja a 100 ütést percenként (bpm). Normál esetben a szívverés 60–100 bpm között mozog, de tachycardia esetén ez az érték folyamatosan emelkedett lehet. A gyors szívverés okai sokfélék lehetnek, a normális fiziológiás reakcióktól (például testmozgás vagy stressz) egészen különböző szív- és egyéb betegségekig terjedhetnek.

A tachycardia típusai

Tachycardia többféle típusa létezik, melyek eltérő okokból és eltérő szívrészekben jelentkeznek:

  1. Szupraventrikuláris tachycardia (SVT): Ez a fajta gyors szívverés a pitvarban vagy a pitvar-kamrai csomópontban keletkezik, és a szív felső részeiben (a pitvarokban) kezdődik. Gyakran hirtelen kezdődik és végződik, és olyan tünetekkel járhat, mint a mellkasi fájdalom, szorongás és szédülés.
  2. Pitvarfibrilláció: A pitvarfibrilláció a pitvarok rendezetlen és gyors elektromos jelei miatt alakul ki. Ez a leggyakoribb tartós ritmuszavar, amely növeli a vérrögképződés kockázatát, és stroke-hoz vezethet.
  3. Pitvari lebegés (flutter): Hasonló a pitvarfibrillációhoz, de ebben az esetben a pitvarok szívverése szabályos, de gyors. A pitvari flutter növelheti a vérrögképződés és a stroke kockázatát is.
  4. Kamrai tachycardia (VT): Ez a szívkamrákban (a szív alsó részeiben) kezdődik, és életveszélyes lehet, mivel a szív nem tud hatékonyan pumpálni, így csökken a vérkeringés. A kamrai tachycardia gyakran szívbetegség (például szívinfarktus) következményeként alakul ki.
  5. Kamrafibrilláció: A kamrák gyors, kaotikus elektromos jelei okozzák, amely életveszélyes állapot, mivel a szív nem tud vért pumpálni a szervezetbe. Kamrafibrilláció esetén azonnali orvosi beavatkozásra van szükség.

Okai

A tachycardia számos ok miatt kialakulhat, ezek közé tartoznak:

  • Fiziológiás okok: Testmozgás, láz, stressz, izgatottság vagy félelem átmenetileg gyorsíthatja a szívverést.
  • Szívbetegségek: Szívkoszorúér-betegség, szívinfarktus, magas vérnyomás, és szívbillentyű-betegségek mind hozzájárulhatnak a tachycardia kialakulásához.
  • Elektrolit zavarok: A szervezet elektrolit egyensúlyának felborulása, például alacsony kálium- vagy magnéziumszint, kiválthat tachycardiát.
  • Hormonális eltérések: Pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis) szintén gyors szívverést okozhat.
  • Gyógyszerek és drogok: Egyes gyógyszerek, például asztma elleni gyógyszerek, stimulánsok, koffein, nikotin vagy illegális drogok, mint a kokain, szintén gyors szívverést idézhetnek elő.

Tünetek

A tachycardia tünetei a következők lehetnek: - Gyors szívverés vagy szívdobogásérzés (palpitáció) - Mellkasi fájdalom vagy szorítás - Légszomj - Szédülés, ájulás vagy eszméletvesztés - Fáradtság, gyengeség

Súlyos esetekben, különösen kamrai tachycardia esetén, életveszélyes állapotok alakulhatnak ki, például keringés-összeomlás vagy szívmegállás.

Diagnózis

A tachycardia diagnózisa általában EKG (elektrokardiogram) segítségével történik, amely rögzíti a szív elektromos aktivitását és segít azonosítani a szívritmuszavar típusát. Emellett a diagnózis során használhatnak Holter-monitort (24 órás EKG), terheléses EKG-t, echokardiográfiát és vérvizsgálatokat, amelyek segíthetnek azonosítani az okokat.

Kezelés

A tachycardia kezelése a típustól és az alapbetegségtől függ. A kezelési lehetőségek közé tartozik:

  1. Életmódváltás: Az alkohol, koffein és dohányzás kerülése, stresszkezelési technikák alkalmazása, valamint az egészséges étrend és testmozgás segíthet a tachycardia kockázatának csökkentésében.
  2. Gyógyszeres kezelés: Beta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók és antiaritmiás gyógyszerek lassíthatják a szívverést és szabályozhatják a ritmust.
  3. Elektromos kardioverzió: Ez egy olyan eljárás, amelyben elektromos sokkot alkalmaznak a szív normál ritmusának visszaállításához. Ezt főként súlyos, vagy életveszélyes ritmuszavarok esetén alkalmazzák.
  4. Abláció: Ez a beavatkozás során az orvos katéter segítségével elpusztítja vagy elszigeteli azokat a szívszöveteket, amelyek a rendellenes elektromos jeleket okozzák.
  5. Pacemaker vagy defibrillátor beültetése: Súlyosabb esetekben pacemaker vagy implantálható kardioverter defibrillátor (ICD) beültetésére lehet szükség. Az ICD készülék például életmentő sokkot adhat, ha a szív halálos ritmuszavarra vált.

Megelőzés

A tachycardia kockázatát az egészséges életmód fenntartásával csökkenthetjük. Az alkohol, a koffein és a dohányzás kerülése, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend és a stressz csökkentése mind segíthetnek megelőzni a szívritmuszavarok kialakulását. Emellett a rendszeres orvosi ellenőrzés és az alapbetegségek megfelelő kezelése is fontos szerepet játszik a megelőzésben.

Összegzés

A tachycardia egy gyors szívveréssel járó állapot, amely több típusban és különféle okok miatt jelentkezhet. Az enyhébb formák kezelés nélkül is elmúlhatnak, de súlyos esetekben életveszélyes állapotokat okozhatnak. A tachycardia kezelése az ok és a típus függvényében történik, és a megelőzésben is fontos szerepe van az egészséges életmódnak. Rendszeres orvosi ellenőrzés és a figyelmeztető tünetek korai felismerése jelentős mértékben hozzájárulhat a komolyabb szövődmények elkerüléséhez.

Fordítások