Főnév

timp sn (többes szám timpuri)

  1. idő
    cu timpul
    idővel;
    din timp
    idejében, idejekorán;
    din timp în timp
    időnként;
    în timp ce
    amíg, mialatt;
    în timp de ...
    ... belül;
    mult timp
    sokáig;
    în tot timpul
    egész idő alatt;
    atâta timp cât ...
    mindaddig, amíg ...;
  2. (epocă) kor
    pe timpuri
    régen, a régi időkben
  3. (meteorológia) idő, időjárás
  4. (nyelvtan) idő, igeidő
  • timp - Reverso (ro-en)
  • timp - szotar.ro
  • timp - Dictzone (ro-hu)
  • timp - DEX online
  • timp - sinonimul.ro
  • timp - Google (ro-en)
  • timp - Яндекс (ro-ru)
  • timp - Wikidata
  • timp - Wikipédia (román)