tone
Kiejtés
Főnév
tone (tsz. tones)
- hang, hangszín, hangszínezet, tónus, hangnem, hanghordozás
- hangulat, kedély, jelleg
- (zene) hangzás, tónus
- [telefon] hangjelzés
- színárnyalat, árnyalat, tónus
- (zene) egészhang
- tónus [izmoké stb.]
- nyelvt hanglejtés
Ige
tone (alapjelen, egyes szám harmadik személy tones, folyamatos melléknévi igenév toning, második és harmadik alakja toned)
- színez; árnyal
- tone (up)
- formál [alakot], erősít [izmokat]
- tone (in) with sg
- (színben) összeillik/harmonizál vmivel