Kiejtés

  • IPA: [ ˈtrɒnst͡sɛndɛnʃsaːm]

Főnév

transzcendens szám

  1. (matematika) Azok a valós és komplex számok, amelyek nem algebrai számok, amelyek tehát nem gyökei egész (vagy racionális) együtthatós polinomnak, más szóval nem megoldásai a   alakú egyenletnek, ahol n ≥ 1, az együtthatók egészek és nem mind egyenlőek nullával.

Fordítások