Kiejtés

  • IPA: [ ˈtromboːziʃ]

Főnév

trombózis

  1. (gyógyszertan) A trombózis egy olyan állapot, amikor a véralvadék, vagyis vérrög képződik az erekben, ami részlegesen vagy teljesen elzárhatja az érintett ér véráramlását. Ez az elzáródás gátolja a normál véráramlást, és komoly következményekhez vezethet, különösen, ha a vérrög leválik az ér faláról és eljut más szervekbe, például a tüdőbe, ahol tüdőembóliát okozhat. A trombózis lehet vénás (például mélyvénás trombózis) vagy artériás (például koszorúér-trombózis, ami szívrohamhoz vezethet).

Típusai

A trombózisnak két fő típusa van: 1. Vénás trombózis: Az alsó végtagok vénáiban kialakuló vérrög, amely elzárhatja a véráramlást és duzzanatot, fájdalmat okozhat. A leggyakoribb formája a mélyvénás trombózis (DVT). 2. Artériás trombózis: Az artériákban keletkezik, és súlyos szövődményeket okozhat, például szívinfarktust (szívkoszorúér-trombózis) vagy stroke-ot (agyér-trombózis).

Kockázati tényezők

A trombózis kialakulását számos tényező növelheti, például: - Hosszan tartó mozdulatlanság: Hosszú utazások, ágyhoz kötöttség vagy mozdulatlanság. - Elhízás: A túlsúly növeli a vénás nyomást, ami kedvezhet a vérrögképződésnek. - Dohányzás: A dohányzás károsítja az érfalakat és növeli a véralvadás kockázatát. - Terhesség és fogamzásgátló tabletták: Hormonális változások növelhetik a vérrögképződés kockázatát. - Sebészeti beavatkozások és sérülések: Különösen az ortopédiai műtétek és a nagyobb operációk fokozzák a trombózis kockázatát. - Genetikai tényezők: Vannak örökletes tényezők, például a Leiden-mutáció, amelyek hajlamosítanak a trombózisra.

Tünetek

A trombózis tünetei attól függnek, hogy hol alakult ki a vérrög. A mélyvénás trombózis leggyakoribb tünetei: - Duzzanat: Az érintett végtag, általában a láb duzzadttá válik. - Fájdalom: A vérrög helyén fájdalom és érzékenység alakulhat ki, gyakran a vádliban vagy a combban. - Elszíneződés: Az érintett terület kékes-lilás elszíneződése. - Melegség: A bőr az érintett területen melegebb lehet.

A tüdőembólia tünetei közé tartozik a légszomj, mellkasi fájdalom, szapora szívverés és köhögés, amely véres köpettel is járhat.

Diagnózis

A trombózis diagnosztizálása különböző képalkotó vizsgálatokkal történik, amelyek közé tartozik: - Ultrahang: Az egyik leggyakoribb módszer a mélyvénás trombózis diagnózisában, mert megmutatja az érintett terület vérellátását és a vérrögöt. - CT vagy MR angiográfia: Különösen a tüdőembólia és artériás trombózis esetén alkalmazzák. - D-dimer teszt: Vérvizsgálat, amely kimutatja a véralvadék lebomlásának termékeit, és segít megerősíteni vagy kizárni a trombózist.

Kezelés

A trombózis kezelésének célja a vérrög eltávolítása, a további vérrögök kialakulásának megelőzése, valamint a súlyos szövődmények elkerülése. A kezelési lehetőségek közé tartoznak: - Antikoagulánsok (véralvadásgátlók): Gyógyszerek, mint a heparin, a warfarin, a fondaparinux, vagy az újabb orális antikoagulánsok (NOAC-ok), például rivaroxaban, apixaban, amelyek megakadályozzák a vérrögök növekedését és a további vérrögképződést. - Trombolízis: Súlyos esetekben olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek feloldják a vérrögöt (trombolitikus kezelés). - Mechanikus vérrögtávolítás: Egyes esetekben a vérrög eltávolítására katéteres eljárást alkalmaznak, különösen, ha a trombózis az életveszélyes szövődmények kockázatával jár. - Kompressziós harisnya: A mélyvénás trombózisban segíthet a lábduzzanat és fájdalom csökkentésében, valamint megakadályozhatja a poszt-trombotikus szindróma kialakulását.

Megelőzés

A trombózis megelőzésében nagy szerepet játszik az egészséges életmód és a kockázati tényezők minimalizálása. A rendszeres mozgás, különösen hosszabb ülések megszakítása, egészséges testsúly fenntartása, dohányzásról való leszokás és megfelelő folyadékbevitel mind hozzájárulnak a trombózis kialakulásának csökkentéséhez. Magas kockázatú személyeknél vagy műtét után profilaktikus véralvadásgátló gyógyszerek, mint a fondaparinux vagy heparin alkalmazása javasolt.