umlauten
Kiejtés
- IPA: /ʊmlaʊ̯tɛn/
Ige
umlauten (gyenge, E/3 jelen umlautet, múlt umlautete, befejezett umlautet, segédige haben)
Igeragozás
főnévi igenév | umlauten | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | umlautend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | umlautet | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich umlaute | wir umlauten | i | ich umlaute | wir umlauten |
du umlautest | ihr umlautet | du umlautest | ihr umlautet | ||
er umlautet | sie umlauten | er umlaute | sie umlauten | ||
egyszerű múlt | ich umlautete | wir umlauteten | ii | ich umlautete1 | wir umlauteten1 |
du umlautetest | ihr umlautetet | du umlautetest1 | ihr umlautetet1 | ||
er umlautete | sie umlauteten | er umlautete1 | sie umlauteten1 | ||
felszólító mód | umlaut (du) umlaute (du) |
umlautet (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.