Kiejtés

  • IPA: [ ˈveːrɒlvɒdaːʃ]

Főnév

véralvadás

  1. (gyógyszertan) A véralvadás, vagy koaguláció egy komplex biokémiai folyamat, amely megakadályozza a vérveszteséget sérülések esetén. A véralvadás során a vér folyékony állapotból egy gélszerű anyaggá alakul át, amely stabilizálja a sérült érfalat és megállítja a vérzést. A véralvadás folyamata több lépésből áll, amelyek közé tartoznak az alvadási faktorok aktiválása, a fibrin képződése és a vérrög kialakulása.

A véralvadás fázisai

  1. Érkárosodás és vérlemezke aktiválás: Amikor egy ér megsérül, a vérlemezkék (trombociták) aktiválódnak, és a sérült érfalhoz tapadnak. A vérlemezkék felszabadítanak különböző anyagokat, amelyek serkentik a további vérlemezkék aggregációját.
  2. Alvadási faktorok aktiválása: A véralvadás kaskádja során a különböző alvadási faktorok aktiválódnak. A protrombin (II. alvadási faktor) trombinná alakul, amely a következő lépéseket irányítja.
  3. Fibrin képződés: A trombin a fibrinogént (I. alvadási faktor) fibrinné alakítja, amely egy nem oldható fehérje. A fibrin szálak összefonódnak, és létrehozzák a vérrögöt, amely stabilizálja a vérlemezke aggregációját.
  4. Vérrög stabilizálása: A vérrög stabilizálása a fibrin szálak összekapcsolódása révén történik, amely segít megakadályozni a további vérzést. A vérrög képződése megakadályozza a vérvesztést, míg a szövetek regenerálódnak.
  5. Fibrinolízis: A vérrög képződése után a fibrinolízis folyamata indul, amely a vérrög lebontásáért felelős. Az aktivált plazminogén plazminná alakul, amely a fibrin szálakat lebontja, és lehetővé teszi a normális vérkeringés helyreállítását.

A véralvadás szabályozása

A véralvadás folyamata szigorúan szabályozott, hogy megakadályozza a túlzott vérrögképződést és biztosítsa a normális keringést. Az alvadási faktorok, mint például a K-vitamin függő faktorok (pl. protrombin, fibrinogén) és a trombin aktivitása kulcsszerepet játszanak a véralvadás szabályozásában.

Kockázatok és problémák

A véralvadás zavara különböző egészségügyi problémákhoz vezethet:

  • Vérzési zavarok: Alacsony alvadási faktor szint vagy a véralvadás folyamatának zavara vérzési rendellenességeket okozhat, például hemofíliát.
  • Trombózis: A túlzott vérrögképződés fokozott trombózishoz vezethet, amely életveszélyes állapotokat, például mélyvénás trombózist (DVT) vagy tüdőembóliát okozhat.

Diagnosztika és kezelés

A véralvadási zavarok diagnosztizálásához különböző teszteket végeznek, például:

  • Protrombin idő (PT): A PT teszt a véralvadás sebességét méri, és segít az alvadási faktorok aktivitásának értékelésében.
  • Aktivált parciális tromboplasztin idő (aPTT): Ez a teszt szintén a véralvadási képességet értékeli, különböző alvadási faktorok aktivitását mérve.

A véralvadási zavarok kezelése az okoktól függően változik. Antikoaguláns gyógyszerek, például warfarin vagy heparin alkalmazhatók a vérrögképződés kockázatának csökkentésére, míg a fibrinogénpótló kezelések segíthetnek a vérzési zavarok kezelésében.

Összegzés

A véralvadás egy bonyolult, de alapvető folyamat, amely megakadályozza a vérvesztést és biztosítja a test normális működését. A véralvadás megfelelő működése létfontosságú az egészség fenntartásához, és a véralvadási zavarok diagnosztizálása és kezelése kulcsszerepet játszik a betegellátásban.

Származékok

Etimológia

vér +‎ alvadás

Fordítások